Előszó 15

I. Az Európai Közösség és az Európai Unió
Alapszerződései és azok módosításai

1. Az Európai Gazdasági Közösséget alapító szerződés és annak módosításai
napjainkig, a szerződések létrejötte, jogi státusa, szerkezete, szabályozási köre, a szerződésmódosítások főbb elemei, újításai 19

1. Az integráció bővítése 19

2. Az integráció mélyítése 19

2. Az Európai Unióról szóló szerződés (Maastrichti Szerződés)
és annak módosításai napjainkig, a szerződések létrejötte, jogi státusa,
szerkezete, szabályozási köre, a szerződésmódosítások főbb elemei, újításai 25

1. A Maastrichti Szerződés 25

2. Az Amszterdami Szerződés 25

3. A Nizzai Szerződés 27

3. Az EU Alkotmányának létrehozásáról szóló szerződés, az „alkotmányozás”
folyamata és problémái a kezdetektől 28

1. Az Alkotmányszerződés felépítése 29

2. Az Alkotmányszerződés főbb tartalmi elemei 29

II. Az Európai Unió főbb intézményei és szervei

4. Az Európai Bizottság összetétele, működése és hatásköre 35

1. Összetétel 35

2. Működés 36

3. A Bizottság hatáskörei 36

4. A közösségi jog betartásának ellenőrzése 37

5. Az Európai Unió Tanácsának összetétele, működése, hatásköre 39

1. Összetétel 39

2. A Tanács működése 41

3. A Tanács hatáskörei 42

6. Az Európai Parlament választása és a vonatkozó hazai törvény
rendelkezései 45

7. Az Európai Parlament összetétele, működése, hatáskörei 47

1. Az Európai Parlament összetétele 47

2. A Parlament működése 49

3. Az Európai Parlament feladat- és hatáskörei 50

8. Az Európai Tanács jelentősége, összetétele és hatásköre 53

1. Az Európai Tanács összetétele és működése 53

2. Az Európai Tanács hatásköre 53

9. Az Európai Közösségek Bírósága, az Elsőfokú Bíróság, és a Közszolgálati Törvényszék összetétele, működési elvei, a bírósági rendszer összefüggései 55

1. A Bíróság összetétele 55

2. A főtanácsnokok 56

3. Az Elsőfokú Bíróság 56

4. A Közszolgálati Törvényszék 56

5. A bíróságok hivatali apparátusa 57

6. A bírósági rendszer összefüggései 57

10. Az Európai Közösségek Bírósága előtti eljárás szabályai és az eljárási
gyakorlat 59

1. A Bíróság előtti eljárás 59

2. Az előzetes döntéshozatali eljárás speciális szabályai 61

3. Perújítás 62

11. A Számvevőszék működése és hatáskörei 63

1. A Számvevőszék létrehozása 63

2. A Számvevőszék működése 63

3. A Számvevőszék hatáskörei 64

12. Az Európai Központi Bank felépítése, működése és hatáskörei 66

1. Az Európai Központi Bank felépítése 66

2. A Központi Bankok Európai Rendszere 66

3. Az EKB működése és hatáskörei 67

13. Az európai ombudsman 69

1. Az európai ombudsman tisztsége 69

2. Az európai ombudsman hatásköre 69

14. A Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága 73

1. A Gazdasági és Szociális Bizottság 73

2. A Régiók Bizottsága 74

15. Európai Igazságügyi Hálózat, Eurojust, Europol, OLAF 76

1. Az Európai Igazságügyi Hálózat 76

2. Az Eurojust 77

3. Az Europol 78

4. Az OLAF 80

III. Döntéshozatali eljárások az Európai Unióban

16. A konzultációs és az együttműködési eljárás 84

1. A konzultációs eljárás 84

2. Az együttműködési eljárás 85

17. Az együttdöntési eljárás 87

18. A hozzájárulási eljárás 89

19. Jogforrások és döntéshozatali mechanizmus az Európai Unió
II. és III. pillérében 90

1. Döntéshozatal és jogforrások a II. pillérben 90

2. Döntéshozatal és jogforrások a III. pillérben 92

IV. A KÖZÖSSÉGI JOG

20. Az Európai Unió jogforrási rendszere. Az acquis communautaire 95

1. A jogforrási rendszer: a közösségi jog 95

2. A jogforrási rendszer: az uniós jog 95

2. A jogforrási hierarchia 96

3. Az acquis communautaire 96

21. Elsődleges közösségi jog 98

1. Alapító szerződések 98

2. Módosító szerződések 98

3. Csatlakozási szerződések 99

4. Íratlan elsődleges közösségi jog 100

22. Másodlagos közösségi jog 101

1. Nevesített jogforrások 101

2. Nem nevesített jogforrások 102

23. Primer és szekunder jogforrások a III. pillérben 104

1. Primer jogforrások a harmadik pillérben 104

2. Szekunder jogforrások a harmadik pillérben 104

24. Az Európai Közösségek szupranacionális jellege, a közösségi jog
mint a nemzetközi jog új rendszere 106

1. Az Európai Közösségek szupranacionális jellege 106

2. A közösségi jog mint új jogrendszer 107

25. A közösségi jog autonómiája 111

26. A közösségi jog szupremáciája az Európai Közösségek Bíróságának
gyakorlata alapján 113

1. A szupremácia fogalma 113

2. Az elsőbbség elve a nemzeti bíróságok gyakorlatában 116

27. Az Európai Közösségek, illetve Európai Unió és a tagállamok közötti
hatáskörmegosztás elvei és formái (kizárólagos hatáskörök, párhuzamos
hatáskörök, tagállami hatáskörök), figyelembe véve a Magyar Alkotmány 2/A. §-ában foglaltakat 118

1. Az Európai Közösség hatáskörének alapja 118

2. A hatáskörmegosztás formái 119

28. Átruházott, bennefoglalt hatáskörök és az EK-Szerződés 308. cikke 121

29. Előfoglalás, szubszidiaritás, proporcionalitás fogalma és a bírói gyakorlat 123

1. Előfoglalás 123

2. Szubszidiaritás 123

3. Arányosság 124

30. A közösségi jog közvetlen hatálya, a közvetlen hatály feltételei 128

31. A Szerződések rendelkezéseinek közvetlen hatálya,
a másodlagos joganyag közvetlen hatálya 131

32. A vertikális és horizontális közvetlen hatály összevetése,
a közösségi jog közvetett hatálya 134

1. A vertikális és horizontális közvetlen hatály elhatárolása 134

2. Közvetett hatály 135

3. Tagállami felelősség az implementáció hiánya miatt elszenvedett kárért 137

33. A közösségi hűség elve és az elv érvényesülése a joggyakorlatban 139

34. Az Európai Unió külkapcsolatainak rendszere 140

1. Az Európai Közösségek és az Európai Unió a nemzetközi jogban 140

2. A nemzetközi szerződéskötésre vonatkozó felhatalmazás az alapító szerződések szerint 141

35. Jogharmonizáció 146

36. A jogharmonizáció magyar vetületei a csatlakozás folyamán 149

1. Jogharmonizáció a csatlakozást megelőzően 149

2. Jogharmonizáció a csatlakozás után 151

V. A BŰNÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS

37. A bűnügyi együttműködés területei 155

1. Előzmények 155

2. A Maastrichti Szerződés 156

3. Amszterdamtól napjainkig 156

38. A büntető jogalkotás és az uniós jog összefüggései
(2003. XXX., 2003. CXXX., 2005. CXVI. tv.) 158

1. Bevezetés 158

2. A magyar büntetőjog-alkotás 158

3. Előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése büntetőügyben: a 2003. évi XXX. tv. 159

4. A határozatok kölcsönös elismerése és végrehajtása: a 2003. évi CXXX. tv. 160

5. Eljárási együttműködés: a 2005. évi CXVI. tv. 161

39. Az Európai Közösségek Bírósága ítéleteinek közvetlen hatása
a nemzeti büntető bíráskodásra 163

1. Az EK-Szerződés 10. cikke 163

2. Előzetes döntéshozatal a büntetőeljárásban 164

3. A közösségi joggal összhangban álló értelmezés 164

4. Közösségi jog, mint hivatkozási alap a büntetőeljárásban 166

5. Közösségi joggal szemben álló elítélés 167

40. A közösségi joggal összhangban álló értelmezés a bűnügyek területén 168

1.  Összhangban álló értelmezés a Büntetőügyekben folytatott Rendőrségi és Igazságügyi
Együttműködés területén 168

2.  A szankciókkal szembeni követelmények, valamint az enyhébb büntetés visszaható
hatályú alkalmazásának elve (C-387/02., C-391/02. és C-403/02. sz. Berlusconi,
Adelchi, Dell’Utri és társai) egyesített ügyek 168

41. A ne bis in idem elvének gyakorlata 173

1.  A kétszeres büntetés tilalma elvének megjelenése a közösségi jogban 173

2.  A szabadság, biztonság és jog térsége 173

3.  A ne bis idem elv a Bíróság gyakorlatában 174

4.  A jogesetek 175

VI. Az Uniós Polgárok Jogállása

42. Alapjogvédelem – az Európai Bíróság alapjogi gyakorlata,
az Európai Unió Alapjogi Chartája, az Alkotmányszerződés 181

1.  Az alapító szerződések történeti változatai 181

2.  Az alapjogok beemelése a Bíróság joggyakorlatán keresztül 181

3.  Fejlemények a kilencvenes évektől napjainkig 186

43. Az uniós polgárság intézménye 191

1.  Előzmények 191

2. Az uniós polgárság fogalma 191

3.  Jogesetek 192

44. Az uniós polgárok jogainak köre 195

1.  A szabad mozgás és szabad tartózkodás joga 195

2.  A helyhatósági választásokon való részvétel joga 196

3.  Az Európai Parlament megválasztásával kapcsolatos választójog 196

4.  Diplomáciai és konzuli védelem 197

5.  A petíciós jog 198

6.  Az európai ombudsmanhoz fordulás joga 199

45. Egyenlő bánásmód és a diszkrimináció általános tilalma
a közösségi jogban 201

1.  A diszkrimináció és egyéb kapcsolódó fogalmak 201

2.  Általános és speciális rendelkezések 202

3.  A diszkrimináció tilalmát sértő intézkedések jogszerűsége 204

4. Jogesetek 204

VII. az európai közösségek bírósága előtti eljárások

46. Az Európai Közösségek Bíróságának eljárása a jogi képviselők
és a megbízottak részére készült tájékoztató alapján 213

1. Általános tudnivalók 213

2. Az eljárás írásbeli szakasza 214

3. Az eljárás szóbeli szakasza 215

47. Szerződésszegés miatti eljárás 217

1.  A szerződésszegési eljárás célja, jogalapja 218

2.  A kereset megindítására jogosultak köre és az eljárás főbb szabályai 218

3.  Jogkövetkezmények 220

48. Semmisségi eljárás 221

1.  Az eljárás célja, jogalapja 222

2.  Az eljárás főbb szabályai 222

3.  Jogkövetkezmények 224

4.  A rendelet alkalmazhatatlanságára való hivatkozás (EK-Szerződés 241. cikk) 224

5.  Semmisségi eljárás a Büntetőügyekben folytatott Rendőri
és Igazságügyi Együttműködés terén 225

49. Mulasztási eljárás (EK-Szerződés 232. cikk) 226

1. A lehetséges alperesek köre és az eljárás megindításának jogalapja 226

2. A lehetséges felperesek köre 227

3. A mulasztási ítélet jogkövetkezménye 227

50. A Közösség felelőssége az általa szerződésen kívül okozott kárért,
a Közösség felelőssége jogszerű aktusával okozott kárért
az Európai Bíróság gyakorlata alapján 228

1. A Közösség felelőssége az általa szerződésen kívül okozott kárért 228

3. A kártérítési felelősség elévülése 231

51. Az előzetes döntéshozatali eljárás az EK-Szerződés 234. cikke szerint 232

1. Az előzetes döntéshozatal jogalapja és tárgya 232

2. A bíróság fogalma az előzetes döntéshozatallal összefüggésben 233

3. Az előzetes döntéshozatal joghatása 233

4. Az előzetes döntéshozatal kvázi-precedens jellege 234

52. Az előzetes döntéshozatali eljárás a hazai jogszabályok tükrében
– a 2003. évi XXX. törvény 236

1. A Pp. módosítása 236

2. A Be. módosításai 237

53. Az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezők köre a civilisztika
és bűnügyek területén 238

1. Az előzetes döntéshozatal kezdeményezésére jogosult szervek kritériumai 238

2. Az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezők köre a civilisztika területén 238

3. Az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezők köre a bűnügyek területén 240

54. Az előzetes döntéshozatali eljárás menete a gyakorlatban
a nemzeti bíróság előtt 241

55. Az előzetes döntést kezdeményező végzés tartalma
és a nemzeti bíróság teendői 243

1. Az előzetes döntéshozatalt kezdeményező döntés általános jellemzői 243

2. Az eljárás felfüggesztésének kérdése 243

3. Az előterjesztés tartalma 243

4. Az előterjesztett kérdések megfogalmazása 244

5. Az ügykezeléshez szükséges tartalmi elemek 245

6. A magyar bíróságok sajátos többletfeladata 245

56. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének kötelező esetei 246

1. Az előterjesztési kötelezettség értelmezése 246

2. Az előterjesztési kötelezettséget keletkeztető jogorvoslatok természete 247

3. Az előterjesztési kötelezettség szűkítése 248

57. Jogorvoslat az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzéssel
szemben hazánkban 250

1. A Pp. szabályozása 250

2. A Be. szabályozása 251

58. Az előzetes döntéshozatal a büntető ügyszakban
– az EU-Szerződés 35. cikke 253

1. A 35. cikkben szabályozott előzetes döntéshozatal sajátosságai 253

2. A sürgősségi előzetes döntéshozatal 254

3. A 35. cikk szerinti előzetes döntéshozatalhoz kapcsolódó magyar szabályozás 254

VIII. A NÉGY ALAPSZABADSÁG

1. Az alapszabadságok jelentősége 259

2. Az alapszabadságok rendszere és konvergenciájuk 259

59. A személyek szabad mozgása. A közösségi szabadság általi jogosultságok
(EK-Szerződés 39. cikk) 261

1. A személyek szabad mozgása 261

2. Az uniós polgárok szabad mozgáshoz és szabad tartózkodáshoz való joga 261

3. Az uniós polgársággal összefüggő luxemburgi joggyakorlat szakaszolása 263

4. A közösségi szabadság általi jogosultságok (EK-Szerződés 39. cikk) 264

60. A Szerződés 39. cikke alapján elfogadott másodlagos joganyag
legfontosabb elemei 269

1. A Tanács 1968. október 15-i, 1612/68/EGK rendelete a munkavállalók Közösségen
belüli szabad mozgásáról 269

2. A Tanács 1964. február 25-i, 64/221/EGK irányelve külföldiek mozgására
és tartózkodására vonatkozó, a közérdek, a közbiztonság vagy közegészség
által indokolt különleges intézkedések összehangolásáról 271

3. A Tanács 1968. október 15-i, 68/360/EGK irányelve a tagállami munkavállalók
és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó
korlátozások eltörléséről 271

4. Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.)
az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad
mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint a 1612/68/EGK rendelet
módosításáról 272<