A szerkesztő személyes ajánlása:

Az élőlények többnyire láthatatlan, ám csodálatos csoportjai, a vírusok, a baktériumok és a gombák
világába nyújt betekintés ez a szakkönyv. A szerzők szándéka szerint átfogó, a lényeges ismeretekre
koncentráló, összefüggéseket feltáró betekintést nyújt arról, hogy mi a szerepük ezen élőlényeknek
a földi lét létrejöttében, fenntartásában. Bizonyos, hogy megismerésük feltétele annak,
hogy együtt tudjunk élni ezen lényekkel a földi ökoszisztémában.

Pesti Miklós

1. történeti áttekintés (Kevei Ferenc-Kucsera Judit) 11
2. A mikroorganizmusok rendszerezésének
alapelvei (Vágvölgyi Csaba) 19
2.1. A mikroorganizmusok rendszerezésének jelentõsége és alapelvei 21
2.2. A vírusok rendszerezése 22
2.2.1. A vírusok rendszerezésének alapelvei 22
2.3. Prokarioták rendszerezése 24
2.3.1. Prokarioták rendszerezésének alapelvei 24
2.3.2. A baktériumok nevezéktana 24
2.3.3. A baktériumok rendszerezésére használt hagyományos eljárások 24
2.3.4. Kemotaxonómiai és molekuláris taxonómiai módszerek
a bakteriológiában 25
2.4. A gombák rendszerezése 26
2.4.1. A gombák rendszerezésének alapelvei 26
2.4.2. A gombák nevezéktana 26
2.4.3. A gombák rendszerezésére használt hagyományos eljárások 27
2.4.4. Kemotaxonómiai módszerek 27
2.4.5. Molekuláris taxonómiai módszerek 28
3. Vírusok (Szûcs György) 39
3.1. Alapfogalmak 41
3.2. A vírusok evolúciós eredete 41
3.3. Virionok felépítése, szerkezete, morfológiája 41
3.3.1. Virionok csoportosítása szerkezetük és szimmetria-viszonyuk alapján 42
3.3.2. Virionok molekuláris felépítése 44
3.4. Vírusmultiplikáció, a vírusfertõzés lefolyása 46
3.5. A vírusok genetikája (A vírusok kölcsönhatásai. Interferencia) 48
3.6. A vírusok tenyésztése 50
3.7. Virionok kimutatása. A vírusok mennyiségi meghatározása 52
3.8. A virionok tisztítása 53
3.9. Vírusok rendszerezése 54
3.10. Bakteriofágok 55
3.11. Tumorvírusok, onkogének 56
3.12. Szubvirális ágensek 59
3.13. A gazdaszervezet védelmi mechanizmusai. Interferonok 61
3.14. Vírusok elleni aktív és passzív védekezés 63
4. Prokarióták (Biró Sándor) 67
4.1. A prokarióta sejt általános jellemzése 69
4.1.1. A baktériumsejtek mérete, és fénymikroszkópos morfológiája 69
4.2. A prokarióták felszínének szerkezete 71
4.2.1. Flagellumok 71
4.2.2. Pílusok és fimbriák 72
4.2.3. A glikokalix 73
4.3. A sejtfal 74
4.3.1. Az eubaktériumok sejtfala: a Gram-pozitív (G+) és Gram-negatív
(G�) sejtfal 76
4.3.2. A Gram-festés 79
4.3.3. Az Archaebacteriumok sejtfala 81
4.4. A sejtmembrán szerkezete és funkciói 81
4.4.1. Az eubaktériumok membránja 81
4.4.2. Az õsbaktériumok membránja 82
4.5. A citoplazma és a maganyag szerkezete és funkciói 82
4.5.1. A citoplazma szerkezete 82
4.5.2. A baktériumok genetikai anyagának szerkezete 82
4.5.3. A riboszómák 83
4.6. Speciális prokarióta organellumok szerkezete és funkciói 83
4.7. Tápanyagok felhalmozása a citoplazmában 84
4.8. A baktériumok spóraképzése 85
4.8.1. Endospóraképzés 85
4.8.2. Exospóraképzés 85
4.9. A legfontosabb baktériumok rövid leírása 87
4.9.1. I. divízió: Gracilicutes (Gram-negatív baktériumok) 87
4.9.2. II. divízió: Firmicutes (Gram-pozitív baktériumok) 101
4.9.3. III. Divízió: Tenericutes 111
4.9.4. IV. Divízió: Mendosicutes 112
5. EUKARIÓTA MIKROORGANIZMUSOK (Maráz Anna) 117
5.1. Az eukarióta sejtek felépítése és mûködése 119
5.1.1. A citoplazma-membrán 122
5.1.2. A sejtfal 123
5.1.3. Az eukarióta sejtek mozgásszervei 124
5.1.4. A tok és a fimbria 126
5.1.5. A citoplazma és a citoszkeleton 126
5.1.6. A citoplazma belsõ membránrendszere 127
5.1.7. A sejtmag 130
5.1.8. A mitokondrium 134
5.1.9. A kloroplasztisz 136
5.2. Az eukarióta mikroorganizmusok jellemzése és fõbb csoportjai 137
5.2.1. Az eukarióta mikroorganizmusok helye az élõlények rendszerében 137
5.2.2. A gombák országa (Regnum: Fungi/Mycota) 138
5.2.3. A Nyálkagombák országa (Regnum: Myxomycota) 157
5.2.4. Az Algák országa (Regnum: Algae) 158
5.2.5. A protozoonok országa (Regnum: Protozoa) 161
6. MIKROORGANIZMUSOK energianyerése 165
(Kevei Ferenc-Kucsera Judit)
6.1. Mikroorganizmusok tápanyagigénye 167
6.2. Mikrobiális energianyerõ folyamatok 175
6.2.1. Autotróf energianyerés, anyaghasznosítás 175
6.2.2. Heterotróf - kemoorganotróf - energianyerés 183
7. A mikroorganizmusok genetikája (Hornok László) 201
7.1. Genetikai alapismeretek 203
7.1.1. A DNS felépítése, replikációja 204
7.1.2. Transzkripció és transzláció 206
7.1.3. A fehérjeszintézis genetikai szabályozása 209
7.2. A mikroorganizmusok genetikai változékonysága 211
7.2.1. Mutációk és egyéb vertikális irányú változások a genomban 211
7.2.2. Genetikai információ átvitele mikroorganizmusok között
(Horizontális génátvitel) 219
8. A mikroorganizmusok mint kórokozók 227
(Hornok László)
8.1. Alapfogalmak 229
8.2. Baktériumok patogenitása 233
8.2.1. Magasabb rendû állatokra és az emberre patogén baktériumok 233
8.2.2. Növénykórokozó baktériumok 236
8.3. Gombák patogenitása 239
8.3.1. Humánpatogén gombák 239
8.3.2. Növénykórokozó gombák 242
9. Antimikrobiális anyagok (Pesti Miklós) 249
9.1. Szaporodásgátlás típusai, hatásmód, hatásspektrum 251
9.2. Analitikai mikrobiológia alapjai 253
9.3. Vírusellenes vegyületek 254
9.4. Baktériumellenes vegyületek 255
9.5. Szintetikus baktériumellenes vegyületek 256
9.6. Antibakteriális antibiotikumok 257
9.7. A fehérjeszintézist gátló antibiotikumok 258
9.8. Tetraciklin antibiotikumok 259
9.9. Néhány jelentõsebb antibakteriális vegyület 259
9.10. Gombaellenes vegyületek 260
9.11. Antimikrobiális anyagokkal szembeni rezisztencia 262
10. Mikrobiális biotechnológia (Maráz Anna) 265
10.1. A génsebészet alapjai, molekuláris klónozás 267
10.1.1. A molekuláris klónozás 267
10.1.2. A klónozáshoz használt nukleinsavak izolálása, elõállítása 268
10.1.3. A rekombináns DNS in vitro elõállítása 270
10.1.4. Klónozó vektorok 270
10.1.5. A rekombináns DNS bejuttatása a gazdasejtbe 275
10.1.6. Géntárak, klóntárak 276
10.1.7. A megfelelõ klón kimutatása, izolálása 276
10.1.8. A génkifejezõdés feltételei 277
10.1.9. In vitro és célzott mutagenezis 278
10.1.10. A fehérje szerkezetének megváltoztatása a kódoló gén célzott
mutagenezisével: fehérjemérnökség (protein engineering) 278
10.2. A génsebészet gyakorlati alkalmazása 281
11. Mikroorganizmusok gazdasági jelentõsége 285
(Biró Sándor)

11.1. Élesztõket hasznosító hagyományos mikrobiológiai eljárások 287
11.1.1. Borászat 287
11.1.2. Sörgyártás 288
11.1.3. Kenyérgyártás 289
11.2. Ecetsav-baktériumokat hasznosító hagyományos mikrobiológiai eljárások 290
11.2.1. Ecetgyártás 290
11.2.2. Egyéb ecetsav-baktériumok által elõállított termékek 290
11.3. Tejsavbaktériumok alkalmazása 290
11.3.1. Tejtermékek (sajt, kefir, joghurt) elõállítása 290
11.3.2. Savanyúságok készítése és zöldnövények silózása 291
11.3.3. Húskészítmények tartósítása 292
11.3.4. Dextrán és más poliszaharidok termelése 292
11.4. Vajsavbaktériumokat hasznosító mikrobiológiai eljárások 293
11.4.1. Áztatási eljárások 293
11.4.2. Aceton-butanol fermentáció 293
11.5. Mikróbák mint fehérje- és aminosavforrások 294
11.5.1. Egysejtfehérje-elõállítás 294
11.5.2. Aminosavak elõállítása 295
11.6. Egyéb mikrobákat hasznosító eljárások 295
ajánlott irodalom 297
tárgymutató 299