Ez a könyv az atomi, és az atomnál kisebb világ kutatásával foglalkozik. Izgalmasan mutatja be a tudomány fejlődését egyebek közt Wilhelm Röntgen, Ernest Rutherford, Marie Curie kezdeti kísérleteitől egészen a legmodernebb reaktortechnikáig és a gigantikus részecskegyorsítókig...

Biológiai rendszerünk csaknem tökéletes módon kapcsolja össze és integrálja a természet valamennyi alkotóelemét és folyamatát. Josef H. Reichholf könyvében bemutatja ezeket a változatos összefüggéseket és elénk tárja, mennyire érzékenyen reagál ez a rendszer a külső hatásokra.

A szerző csodálatra méltó könnyedséggel és kiadós humorral fűszerezve mutatja be a matematika birodalmát a számelmélet, a logika, a bizonyítási eljárások, a valószínűség-számítás, a görbék és a számtani meghatározhatóságon keresztül.

Miként dolgozik és mûködik az agyunk? – ez a kérdés a természettudományok egyik legizgalmasabb témája. Hogyan látunk, hallunk, hogyan mûködik a szaglásunk? Miért és hogyan vagyunk képesek beszélni? Mi az intelligencia? Minek köszönhetõen zavarodnak össze a szürkeállomány agysejtjei, és hogyan nyilvánul meg mindez az érintetteknél? – egymást követik azok a kérdések, amelyeknek Jeanne Rubner rendkívül alaposan utánajár e könyvében.

A fizikához vagy az asztronómiához képest a kémia fiatal termés a természettudományok fáján. Ebben a könyvben Uta Bilow megmutatja, hogyan sikerült a kutatóknak lépésrõl lépésre feltárni a testek szerkezetét és felépítését, és hogyan ismerték meg egyre pontosabban az elemek és vegyületeik tulajdonságait...

A szerző érthetően és sok sztorival vázolja fel a genetika hosszú útját Mendel borsó-kísérleteitől egészen a legújabb, nagyratörő genom projektig, melynek célja az ember genetikai kódjának megfejtése volt.

A szerző szemléletes példákkal érthetővé teszi a felfoghatatlant, és betekintést nyújt a legzseniálisabb és legelbűvölőbb ötletekbe, amelyet az ember a természetről kifejlesztett.

Helmut Hornung izgalmasan eleveníti fel, hogyan fejtette meg az ember lassacskán az univerzum titkait, s mutatja be szemléletesen mindazt, amit ma a Napról, a Holdról és a csillagokról tudni lehet.

A szerző, Monika Offenberger lépésről lépésre végigköveti azt a fejlődést, melynek során egyre elfogadottabbá vált a felismerés, mely szerint a szaporodás során, az együttműködési vagy ellenségstratégiák következtében érvényesülő előnyök tették egyáltalán lehetővé az élet sokféleségét.

Sokáig nem ismerték el a kvantumfizika létjogosultságát, talán az jelentette a fordulópontot, amikor klasszikussá vált Einstein ismert mondása: „Isten nem szerencsejátékos”...