A szokványos szerkezetű filozófiatörténeti összefoglalóktól eltérően ez a mű nem időrendben mutatja be a bölcselet nagyjait, hanem tárgykörök szerint ismerteti a tudomány legfontosabb diszciplínáit.
Szerző: Dörömbözi János

A Homo re­li­gi­o­sus so­ro­zat má­so­dik kö­te­te a szent ant­ro­po­ló­gi­á­já­nak egyik köz­pon­ti as­pek­tu­sá­ra, ma­gá­ra a hívő em­ber­re irá­nyít­ja a fi­gyel­met. A kötet nem­zet­kö­zi hírű szak­em­ber szer­zői fe­no­me­no­ló­gi­ai szem­lé­let­ből ki­in­dul­va vizs­gál­ják a zsidó, a ke­resz­tény és az isz­lám val­lás is­ten­hi­tét, is­ten­esz­mé­jét és val­lá­sos min­den­nap­ja­i­nak gon­dol­ko­dá­sát. Az írá­sok három olyan ha­gyo­mányt mu­tat­nak be, ame­lyek szá­mos közös vo­ná­suk alap­ján sa­já­tos kap­cso­lat­ban áll­nak. E kap­cso­lat egyik jel­leg­ze­tes pél­dá­ja Áb­ra­hám alak­ja, aki­ben a zsi­dók a Pát­ri­ár­kák aty­ját tisz­te­lik, a ke­resz­té­nyek a hit baj­no­kát, a mu­zul­má­nok pedig az első igaz­hí­vő mu­zul­mánt. A val­lá­sok és kul­tú­rák ta­lál­ko­zá­sá­nak ide­jén nagy szük­ség van e három mo­no­te­is­ta könyv­val­lás (Bib­lia, Tal­mud, Korán) össze­ve­té­sé­re.
Szerző: RIES, Julien

Tanulmányok a tudás sokféleségéről

Az MTA Fi­lo­zó­fi­ai Ku­ta­tó­in­té­zet szel­le­mi mű­he­lyé­nek éves ter­mé­sé­ből kap vá­lo­ga­tást az ol­va­só. A sok­fé­le­ség, egé­szen pon­to­san a tudás sok­fé­le­sé­ge ér­de­kelt ben­nün­ket: az, hogy hány­fé­le for­má­ja, mennyi meg­je­le­né­si módja szük­sé­ges a tu­dás­nak ahhoz, hogy kí­sér­le­tet te­gyünk a világ je­len­sé­ge­i­nek és fo­lya­ma­ta­i­nak le­írá­sá­ra, ér­tel­me­zé­sé­re és meg­ma­gya­rá­zá­sá­ra.
Gábor György – Vajda Mihály (szerk.)

A nemzetek és a nacionalizmus Szerző: Gellner, Ernest Része a TÁRStudomány sorozatnak. „Gellner minden eddiginél jobb magyarázatot ad arra, hogy napjainkban miért a nacionalizmus a politikai legitimáció legfontosabb alapja… tömör és erőteljes mű… nagy intellektuális energia és bámulatos tudás terméke.” Times Literary Supplement Ernest Gellner könyve az egyik legeredetibb és legerőteljesebb modern nacionalizmus-koncepciót nyújtja olvasójának; számos tudományág (többek között a filozófia, szociológia, politológia és történelemtudomány) eszközkészletével élve érvel amellett, hogy a nacionalizmus a modernitás elkerülhetetlen következménye.
Szerző: Gellner, Ernest

A 20. szá­za­dot meg- és el­ítél­ték már: a to­ta­li­tá­ri­us ter­ror, az utó­pi­kus és bű­nö­ző ideo­ló­gi­ák, az üres il­lú­zi­ók, a nép­ir­tá­sok, a hamis avant­gár­dok, va­la­mint a de­mok­ra­ti­kus re­a­liz­mus he­lyé­be lépő abszt­rak­ci­ók szá­za­dá­nak mi­nő­sí­tet­ték. Nem kí­vá­nok vé­dő­be­szé­det mon­da­ni egy olyan vád­lott mel­lett, aki egye­dül is meg tudja vé­de­ni magát, mint Frantz, Sart­re Az al­to­nai fog­lyok című da­rab­já­nak fő­hő­se, ami­kor azt mond­ja: „Vál­la­mon hor­dom a szá­za­do­kat, ha föl­egye­ne­se­dem, össze­om­la­nak." A vizs­gá­ló­dá­som pusz­tán arra ter­jed ki, amit ez az el­át­ko­zott szá­zad mon­dott arról, mi­cso­da is ő. Meg aka­rom nyit­ni a szá­zad dosszi­é­ját, de nem a bölcs bírák íté­le­te alap­ján, aki­nek ön­ma­gun­kat tart­juk, hanem a szá­zad ön­meg­ha­tá­ro­zá­sai alap­ján.
Szerző: BADIOU, Alain

Ennek a kö­tet­nek az a célja, hogy le­fek­tes­se egy olyan ter­mé­szet­fi­lo­zó­fia alap­ja­it, ami egy új­ra­ren­de­zett el­mé­le­ti fi­zi­ka szük­sé­ges elő­fel­té­te­le. A tér és idő konst­ruk­tív gon­dol­ko­dást uraló ál­ta­lá­nos össze­ol­vasz­tá­sa bírja a tu­do­mány, és az ezt kö­ve­tő re­la­ti­vis­ták tá­mo­ga­tá­sát egyik ol­da­lá­ról (Min­kows­ki), más­rész­ről pedig olyan fi­lo­zó­fu­sok párt­fo­gá­sát, mint pél­dá­ul prof. Ale­xan­der Gif­ford. Tar­tal­mát ere­de­ti­leg 1919 őszén adta elő a szer­ző a Tri­nity Col­l­e­ge-ban a Tar­ner elő­adás­so­ro­zat be­ve­ze­tő­je­ként. A Tar­ner-lek­to­rá­tus egy al­kal­mi in­téz­mény volt, mely­nek az volt a fel­ada­ta, hogy elő­adás­so­ro­za­to­kat tart­son a „Tu­do­má­nyok fi­lo­zó­fi­á­já­ról, és a kü­lön­bö­ző tu­dás­ága­za­tok kö­zöt­ti kap­cso­la­tok­ról vagy ezek hi­á­nyá­ról”.
Szerző: WHITEHEAD, Alfred North

A könyv a tu­do­mány és nem tu­do­mány, tu­do­mány és ál­tu­do­mány prob­lé­ma­kö­rét járja körül mind a vo­nat­ko­zó el­mé­le­ti ha­gyo­má­nyok, mind pedig a hét­köz­na­pi élet gya­kor­la­ti kér­dés­fel­ve­té­se­i­nek tük­ré­ben. Sokak ér­dek­lő­dé­sé­re szá­mot tart­hat a tu­do­má­nyo­kat érin­tő szak­mai kér­dé­sek­re kí­ván­csi ol­va­só­tól (egye­te­mi ok­ta­tók és hall­ga­tók, ku­ta­tók) a tu­do­mány tár­sa­dal­mi sze­re­pét meg­ér­te­ni kí­vá­nó la­i­kus kö­zön­sé­gig.
Szerző: KUTROVÁTZ Gábor – LÁNG Benedek – ZEMPLÉN Gábor

Marc Abélés, a politikai antropológus elméleti erőfeszítéseit a valóságdarabkák türelmes gondolati újra-összeillesztésének soha véget nem érő feladata vezérli, amely egy mindenütt jelen lévő, de az értelmezés köréből sok szempontból kisikló jelenség, a politikai képviselet rekonstrukcióját célozza.
Szerző: Abélés, Marc

Tanulmányok a hatályos kánonjog köréből
Szerző: Erdő Péter

A kulturális ismeretanyagban is rendkívül gazdag munka áttekinti a nyugati filozófia fontosabb irányzatait, bemutatja a főbb világvallásokat, majd részletesen elemzi az állam és az egyház viszonyát, különös tekintettel a magyarországi szabályozásra.

Szerző: Erdő Péter

Az utóbbi másfél évtizedben számos olyan kézikönyv jelent meg, amely pótolni igyekezett azt a hiányt, amit az egyoldalúan marxista filozófiai irodalom korábbi kizárólagossága okozott,mégsem akadt olyan kötet, amely a skolasztikus és a modern keresztény filozófiai gondolkodásról is objektív tájékoztatást adott volna. Ezt a szerepet igyekszik betölteni a jezsuita szerző világhírű munkájának magyar kiadása, Mezei Balázs szakavatott szerkesztésében és számos fordító hozzáértő megfogalmazásában.
Szerző: Walter Brugger

Rit­kán ta­lál­ko­zunk olyan művel, amely a szó leg­szo­ro­sabb ér­tel­mé­ben új vi­lá­go­kat tár fel szá­munk­ra, s amely iga­zán mé­lyen meg­érint ben­nün­ket is­me­re­te­i­nek mély­sé­ge, stí­lu­sá­nak já­té­kos kre­a­ti­vi­tá­sa és szép­sé­ge foly­tán. Az is egye­dül­ál­ló, ha egy műnek si­ke­rül a külön éle­tet élő egy­más­sal sem­mi­lyen kap­cso­lat­ban sem álló táv­la­to­kat és tu­dás­te­rü­le­te­ket össze­köt­ni és ért­he­tő­vé va­rá­zsol­ni. A Gödel, Escher, Bach című könyv, ilyen mű. Egy bri­li­áns egyé­ni­ség, egy kom­pu­ter­tu­dós szó­ra­koz­ta­tó, pa­ra­dox-szür­re­á­lis dia­ló­gu­so­kat. Escher ké­pe­it, Bach ze­né­jét, to­váb­bá egy csomó gon­do­la­tot hasz­nál fel olyan te­rü­le­tek­ről, mint a lo­gi­ka, a bio­ló­gia, a pszi­cho­ló­gia, a fi­zi­ka, a zen-budd­hiz­mus, a ma­te­ma­ti­ka vagy éppen a ne­u­ro­ló­gia, annak ér­de­ké­ben, hogy a mo­dern tu­do­mány leg­mé­lyebb tit­ká­ra rá­vi­lá­gít­son: nyil­ván­va­ló­an kép­te­le­nek va­gyunk arra, hogy meg­ért­sük a gon­dol­ko­dás ter­mé­sze­tét.
Szerző: HOFSTADTER, Douglas R.

Könyv mindenkinek és senkinek
Nietsche nagy hatású és sokak szerint legkiemelkedőbb műve új fordításban kerül az Olvasó kezébe. A harmincas évek értelmezői ismerték fel először a mű életfilozófiai jelentőségét, de aztán sokan beérték azzal, hogy pusztán ideológiák merítsenek belőle jelszavakat, vagy éppen ráuszítsák a maguk szitokszavait.
Szerző: Friedrich Nietzsche

Antológia a XX. század jogi gondolkodása köréből

Szerző: Varga Csaba

Ez a könyv arról szól, hogy a gazdasági növekedés – vagy stagnálás – hogyan befolyásolja egy társadalom erkölcsi jellemzőit.
Szerző: Friedman, Benjamin

A fiatal filozófusnemzedék jeles tagjának, Comte-Sponville-nak ez a munkája az 1995-ös esztendő egyik legnagyobb francia könyvsikere volt.
Szerző: André Comte-Sponville

Szerző: Fekete László

Heidegger fõ mûve, a `Lét és idõ` 1927-ben jelent meg elõször németül. Hatása a német és a nemzetközi eszmetörténetben csak Nietzschééhez hasonlítható.
Szerző: HEIDEGGER, MARTIN

Ha ér­zé­ke­ink és leg­sa­já­to­sabb em­be­ri tu­laj­don­sá­gunk, a nyelv min­dent vi­lá­go­san elénk tár­nak, akkor miért bo­nyo­lít­suk az éle­tün­ket fi­lo­zó­fi­ák­kal? Csak­hogy fo­koz­zuk a ké­te­lye­ket? Miért nem elég­szünk meg a jó ta­náccsal: in­kább néz­ze­tek, vagy éne­kel­je­tek! Fát ül­tes­se­tek!
Szerző: RUBERT de VENTÓS, Xavier

A magyar filozófiai kultúra régi adósságát törleszti a kötet, amely tartalmazza Immanuel Kant úgynevezett prekritikai írásainak túlnyomó részét, közülük jó néhányat magyar nyelven először.
Szerző: Kant, Immanuel

Martin Heidegger 1935 és 1946 között született tanulmányainak általa összeállított és 1950-ben megjelentetett kötetét az utókor szemében elsődlegesen az tünteti ki, hogy itt olvasható a német filozófus legnagyobb lélegzetű és mindenképpen legnagyobb hatást kiváltó "esztétikai" gondolatmenete, A műalkotások eredete.
Szerző: Heidegger, Martin

A Vagy-vagy ugyanazt a helyet foglalja el Kirkegaard életművében, mint A szellem fenomenológiája Hegelében. Mind Hegelnek, mind Kirkegaardnak első érett műve ez; mindkettőnél itt bontakozik ki az az egységes filozófiai koncepció, valóságlátás és rendszer, mely a későbbiekben is gondolkodásuk kiindulópontja marad.
Szerző: Soren Kierkegaard