Ismertető
Tartalom
Vélemények
A szerzőről

Harsányi László

Edzéstudomány

Megjelenés2016-11-15
Méret: B5
Terjedelem528
Kötéskartonált
ISBN978-615-5376-88-7
Jelenleg rendelhető.

Ár: 5 980 Ft

Internetes ár: 4 784 Ft

Megrendelés

 
Nyomtatott formában
4 784 Ft

db

A kötet a sportbeli felkészüléssel és a testi-lelki egészség érdekében végzett edzéssel foglalkozik. Az Edzéstudomány cím azt hivatott jelezni, hogy a korszerű gyakorlati tapasztalatok mellett e tárgykörben is egyre nagyobb teret hódítanak a tudományos kutatási eredmények. Szerkezete több területen is eltér a korábbi edzésmódszertani szakkönyvekétől. Egyrészt két, célját tekintve egymástól elkülönülő, nagy fejezetre (A versenysportbeli felkészülés, A rekreációs edzés) oszlik. Másrészt a versenysporttal foglalkozó fejezetben a kiválasztásnak, a tehetséggondozásnak, az utánpótlásedzésnek és teljesítményfejlődésnek a megszokottnál nagyobb, a sikerben betöltött szerepével arányosabb teret szentel. Külön felhívja a ­figyelmet az új eredményekre, mint a felkészülés alapelveinek és az alkalmazkodás törvényszerűségeinek bővülésére, továbbá az erő, gyorsaság és hajlékonyság fejlesztési módszereinek sokrétűbbé válására. A könyvet testnevelő tanároknak, edzőknek és rekreációs szakembereknek, illetve ezen tudományterületek oktatóinak és hallgatóinak ajánljuk elsősorban.

Előszó 15

1. rész | A VERSENYSPORTBELI FELKÉSZÜLÉS 17

1. Az edzéstudomány kialakulása 19

1.1 Az edzésmódszertan szakkönyvei 19

1.2 Az edzésmódszertan elnevezései 22

1.3 Az edzéstudomány kialakulásának szakaszai 24

1.3.1 Az első, tapasztalati fázis 24

1.3.2 A második, elkülönülési fázis 25

1.3.3 A harmadik, összeadódási fázis 25

1.3.4 A negyedik, kooperációs fázis 26

1.3.5 Az ötödik, integrációs fázis 26

1.3.6 A hatodik, differenciálódási fázis 28

1.3.6.1 Életkor-specifikus edzéstudomány 28

1.3.6.2 Tulajdonságspecifikus edzéstudomány 28

1.3.6.3 Sportágspecifikus edzéstudomány 28

1.3.6.4 Célspecifikus edzéstudomány 29

1.3.6.5 Színvonal-specifikus edzéstudomány 29

1.4 A magyar edzéstudomány kialakulása 29

1.4.1 Az I. szakasz: 1800-as évek közepe – 1927 29

1.4.2 A II. szakasz: 1927–1962 29

1.4.3 A III. szakasz: 1963–1968 30

1.4.4 A IV. szakasz: 1969–1981 31

1.4.5 Az V. szakasz: 1981-től napjainkig 31

1.5 Az edzéstudomány új irányzatai 31

1.5.1 A Matvejev-féle felkészülési rendszer 31

1.5.2 Új felkészülési irányzat 32

2. Az edzéstudomány tárgya 34

3. Az edzéstudomány feladatai 35

4. Az edzéstudomány és edzéselmélet fogalma és jellege 36

4.1 Az edzéstudomány fogalma 36

4.2 Az edzéselmélet fogalma 36

4.3 Az edzéstudomány jellege 37

5. Az edzéstudomány helye a sporttudományon belül 38

6. Az edzéstudomány központi kategóriái 40

6.1 A kiválasztás 40

6.1.1 A kiválasztás definíciója 40

6.1.2 A kiválasztás alapvető fogalmai 40

6.2 Az edzés 41

6.2.1 Az edzés fogalma 41

6.2.2 Az edzés kifejezés használata 41

6.2.3 Az edző 41

6.2.4 Az edzőképzés 41

6.3 A versenyzés 42

6.3.1 A versenyzés fogalma 42

6.4 Edzéskiegészítő eljárások 42

6.4.1 Az edzéskiegészítő eljárások meghatározása 42

6.4.2 Az edzéskiegészítő eljárások fajtái 43

6.5 A teljesítmény 43

6.5.1 A sportteljesítmény fogalma 43

6.5.2 A sportteljesítmények kifejezési módjai 43

7. A sportbeli felkészülés alapelvei 44

7.1 A didaktikai alapelvek 44

7.1.1 A tudományosság 44

7.1.2 A tudatosság 44

7.1.3 A szemléletesség 44

7.1.4 A rendszeresség 44

7.1.5 Az érthetőség 45

7.2 A felkészülés alapelvei 45

7.2.1 A felkészülés alapelveinek definíciója 45

7.2.2 A felkészülés alapelveinek kialakulása 45

7.2.3 A felkészülési alapelvek 45

7.2.3.1 Az egészség és a személyiség megóvásának elve 45

7.2.3.2 A távlati felkészülés elve 46

7.2.3.3 A kiválasztás–felkészítés–szakosítás összehangolásának elve 47

7.2.3.4 A felkészülés és életvitel összhangjának elve 47

7.2.3.5 A kedvező szociális miliő megteremtésének elve 48

7.2.3.6 Az optimális pszichikai állapot szükségességének elve 48

7.2.3.7 A felkészülésben közreműködő team tagjai közti bizalom elve 48

7.2.3.8 A versenyek által vezérelt edzés elve 49

7.2.3.9 Az öröklött adottságoknak megfelelő edzés elve 49

7.2.3.10 A biológiai kornak megfelelő felkészülés elve 49

7.2.3.11 Az edzéskornak megfelelő felkészülés elve 50

7.2.3.12 A felkészülés fokozatos specializálásának elve 50

7.2.3.13 Az edzés individualizálásának elve 50

7.2.3.14 A folyamatos, rendszeres felkészülés elve 51

7.2.3.15 A küszöb feletti terjedelmű és intezitású edzés elve 51

7.2.3.16 A pillanatnyi állapotnak megfelelő edzés elve 51

7.2.3.17 A hullámszerűen, fokozatosan és lökésszerűen növekvő 

terhelés elve 52

7.2.3.18 Az edzéstartalom változásának elve 52

7.2.3.19 A felkészülés periodizálásának elve       53

7.2.3.20 Az edzésterjedelem és -intenzitás változásának elve 53

7.2.3.21 A folyamatosan ellenőrzött felkészülés elve 53

7.2.3.22 Az alkalmazkodás specifitásának elve 54

7.2.3.23 A teljesítmény-fejlődés alapvető összetevői 

figyelembevételének elve 54

7.2.3.24 Az edzés nélküli teljesítményjavulás elve 55

7.2.3.25 A növekvő összterheléssel fokozatosan csekélyebb teljesítményjavulás elve 55

8. Kiválasztás – tehetséggondozás 56

8.1 A tehetségkutatás igényének eredete 56

8.2 A sporttehetség-elmélet tárgya, fogalma 58

8.3 A sporttehetség-elmélet feladatai 60

8.4 A sporttehetség-elmélet helye, jelentősége az edzéstudományon belül 60

8.4.1 A sporttehetség-elmélet helye az edzéstudományban 60

8.4.2 A sporttehetség-elmélet jelentősége 60

8.5 A sporttehetség-elmélet értelmezése 61

8.6 A fogalmak meghatározása 62

8.7 A sporttehetségkutatás-történet 74

8.7.1 A sporttehetség-kutatás nemzetközi története 74

8.7.1.1 Az ókor 74

8.7.1.2 A tehetségkutatás a modern versenysportban 75

8.7.2 A magyarországi sporttehetség-kutatás alakulása 78

8.7.3 A magyarországi sporttehetség-gondozás szervezeti keretei 81

8.7.4 A tehetségkutatási koncepciók fejlődése 84

8.7.4.1 A természetes kiválasztódás 84

8.7.4.2 Az „edző szeme’’ koncepció 86

8.7.4.3 A versenysikeren alapuló koncepció 86

8.7.4.4 Passzív kiválasztási koncepció 87

8.7.4.5 Az indirekt kiválasztási koncepció 87

8.7.4.6 A sporttehetség-elmélet tudományos koncepciója 87

8.7.4.7 A sporttehetség-kutatás tudományos-szakaszos koncepciója 90

8.8 A sporttehetség fajtái 91

8.8.1 Az általános motoros tehetség 91

8.8.2 A specifikus motorikus tehetség 92

8.8.3 Speciális sporttehetség 92

8.8.4 Tulajdonságspecifikus tehetség 92

8.8.5 Színvonalspecifikus sporttehetség 93

8.9 A sporttehetséget meghatározó tényezők 93

8.9.1 Az öröklődés 93

8.9.1.1 Az öröklődés általános törvényszerűségei 94

8.9.1.2 A sportbeli adottságok öröklődése 99

8.9.2 A környezeti hatások 111

8.9.3 Az öröklött és a környezeti tényezők összefüggései 112

8.10 A sportági követelményprofil 112

8.11 Kiválasztási mutatók 120

8.11.1 A kiválasztási mutatók stabilitása 120

8.11.2 A kiválasztási mutatók köre 120

8.11.3 Néhány sportág szűrési mutatói 124

8.11.4 A kiválasztás további mutatói 126

8.11.5 A kiválasztási mutatókban mért adatok értékelése 131

8.11.5.1 A biológiai kor szerinti értékelés 131

8.11.5.2 A várható felnőttkori testmagasság előrejelzése 132

8.11.5.3 A kompenzációs jelleg figyelembevétele 132

8.11.5.4 Az edzéskor szerinti értékelés 132

8.11.6 A kiválasztási törzslap 132

8.12 A kiválasztás alapelvei 133

8.13 A lemorzsolódás (drop-out probléma) 137

9. A távlati felkészülés 138

9.1 Az utánpótlásedzés 139

9.1.1 A fejlődés–érés tényezői az utánpótlásedzés idején 140

9.1.1.1 A legfontosabb fogalmak 140

9.1.1.2 Az auxológia alaptételei 140

9.1.2 A teljesítményfejlődés tényezői az utánpótlásedzésben 142

9.1.3 Az utánpótlásedzés szakaszai 144

9.1.4 A minden- és sokoldalú képzés indoklása 145

9.1.5 Az utánpótlásedzés időtartama 146

9.1.6 Az utánpótlásedzés különböző módjai 146

9.1.7 Az utánpótlásedzés tartalma 148

9.1.7.1 A Martin-féle utánpótlásedzés-modell 151

9.1.7.2 A Grosser-féle utánpótlás-nevelési modell 151

9.1.8 A terhelés az utánpótlásedzésben 152

9.1.9 Mozgásoktatás az utánpótlásedzésben 153

9.1.10 A kondicionális képességek fejlesztése az utánpótlásedzésben 153

9.1.11 Az éves felkészülés rendszere az utánpótlásedzésben 158

9.1.12 Versenyeztetés az utánpótlásedzésben 160

9.1.13 Egy sportági utánpótlásedzés-modell 162

9.1.14 Az utánpótlásedzés néhány pszichoszociális szempontja 164

9.2 A csúcsteljesítmény-edzés 166

9.2.1 A négyéves olimpiai felkészülés 166

9.2.2 A többéves felkészülési ciklusok problémái 171

9.2.2.1 A kétéves felkészülés jellegzetességei 

a csúcsteljesítmény-edzés idején 171

9.2.3 A csúcsteljesítmény-edzés szabályozó tényezői 171

9.2.3.1 A felkészülés alapvető szabályozó tényezői 172

9.2.3.2 A szabályozó tényezők alkalmazása 172

10. A motoros képességek 175

10.1 A fogalmak meghatározása 175

10.2 A motoros képességek fajtái 175

10.3 A koordinációs képességek 176

10.3.1 A koordinációs képességek fejlesztése 177

10.3.1.1 A fejlesztés célja 177

10.3.1.2 A koordinációs képességfejlesztés módszerei 177

10.3.1.3 A koordinációs képességek fejlesztésének eszközei 178

10.3.2 A sportágspecifikus koordinációs képességek 179

10.3.3 A koordinációs képességek fejlesztése eltérő körülmények között 179

10.4 Technikai képzés–készségfejlesztés 180

10.4.1 A fogalmak meghatározása 180

10.4.2 A technika és a mozgáskészség kapcsolata 181

10.4.3 A technikai készségek fajtái 182

10.4.4 A technikai képzés módszerei 182

10.4.4.1 A technikai képzés néhány általános szempontja 182

10.4.4.2 Az ismeretnyújtás módszerei 183

10.4.4.3 A technika oktatásának módszerei 184

10.4.4.4 A technika alkalmazásának oktatása 186

10.4.4.5 A hibajavítás főbb módszerei 186

10.5 A kondicionális képességek 188

10.5.1 A kondicionális képességek fogalma, alapvető fajtáik 

és kölcsönhatásaik 188

10.5.2 Az erő 190

10.5.2.1 Az erő fogalma és fajtái 190

10.5.2.2 Az erőfejlesztés terhelési mutatói 196

10.5.2.3 Téves nézetek az erőfejlesztésben 202

10.5.2.4 Az erő fejlesztését befolyásoló tényezők 204

10.5.2.5 Az általános erőfejlesztés módszerei 214

10.5.2.6 A speciális erőfejlesztés módszerei 236

10.5.3 A gyorsaság 241

10.5.3.1 A gyorsaság fogalma és fajtái 241

10.5.3.2 A gyorsaság értelmezése 245

10.5.3.3 A gyorsasági edzés feladatai 245

10.5.3.4 A gyorsaságfejlesztés módszerei 246

10.5.3.5 Gyorsaságfejlesztés a fejlődés–érés korában 252

10.5.4 Az állóképesség 258

10.5.4.1 Az állóképesség fogalma és fajtái 258

10.5.4.2 Az állóképesség néhány jellemzője 262

10.5.4.3 Az állóképesség fejlesztésének módszerei 277

10.5.5 A hajlékonyság 290

10.5.5.1 A hajlékonyság fogalma és fajtái 290

10.5.5.2 A hajlékonyság a motoros képességek rendszerében 291

10.5.5.3 A hajlékonyságot meghatározó tényezők 292

10.5.5.4 A hajlékonyságfejlesztés céljai 295

10.5.5.5 A hajlékonyságfejlesztés edzéseszközei 296

10.5.5.6 A hajlékonyság fejlesztésének módszerei 301

10.5.5.7 A hajlékonyság mérése 305

10.5.5.8 A hajlékonyság fejlődése és fejlesztése a fejlődés–érés 

korában 311

10.5.6 A(z) (izom-)lazaság 312

10.5.6.1 A lazaság fogalma, értelmezése 312

10.5.6.2 Az autogén edzés 312

10.5.6.3 A lazaság fejlesztése autogén edzéssel 312

10.6 A motoros képességek összefüggései 314

11. A stratégia és taktika 315

11.1 A stratégia 315

11.2 A taktika 315

11.2.1 A taktika fogalma és fajtái 315

11.2.2 Taktika és sportágcsoportok 315

11.2.3 A taktikai feladat, versenyhelyzet és taktikai cselekvés 316

11.2.4 A taktika oktatása 317

11.2.5 A taktika oktatásának módszerei 317

12. Az edzéskiegészítő eljárások 318

12.1 Az edzéskiegészítő eljárások fogalma 318

12.2 Az edzéskiegészítő eljárások fajtái 318

12.2.1 A regeneráló  edzés 318

12.2.2 Fürdők 319

12.2.3 Úszás 319

12.2.4 Szauna 320

12.2.5 Masszázs 320

12.2.6 Kvarcolás 321

12.2.7 Elektroterápia 321

12.2.8 A vitaminok 321

12.2.9 Ásványi anyagok (elektrolitok v. ionok) 321

12.2.10 A táplálékkiegészítők 326

12.2.11 Egyéb adjuvánsok 328

12.2.11.1 Reergin tabletta 328

12.2.11.2 Inozin tabletta 328

12.2.11.3 Lecitin 328

12.2.11.4 L-Karnitin 328

12.2.11.5 Metionin 328

12.2.11.6 Para-amino-benzoesav (PABS v. PABA) 329

12.2.11.7 Jukka 329

12.2.11.8 Ginseng 329

13. Az elméleti képzés 330

13.1 Az elméleti képzés fogalma, lehetőségei 330

13.2 Az elméleti képzés területei 330

13.2.1 A felkészülésben való részvétel feltételei 330

13.2.2 Az edzések szervezési körülményei 330

13.2.3 Egészségügyi és baleset-elhárítási szabályok 330

13.2.4 Az edzésre és versenyzésre vonatkozó ismeretek 331

13.2.5 A sportszaknyelv elsajátíttatása 331

13.2.6 A sportoló önmegfigyelése 331

13.2.7 Az edzésnapló-vezetés 332

13.2.8 A teljesítményváltozás nyomonkövetése 338

14. A verseny 339

14.1 A verseny fogalma 339

14.2 A sportversenyek kialakulása 339

14.3 A verseny funkciói 341

14.4 A versenyelmélet alakulása 341

14.5 A versenyek fajtái 342

14.5.1 A versenyszerű edzések (edzőmérkőzések) 342

14.5.2 Felkészülési versenyek 342

14.5.3 Fő versenyek 343

14.5.4 Célversenyek 343

14.5.5 Egyéb versenyek 343

14.6 A versenynaptár 344

14.7 A versenyek jellegzetességei 346

14.8 A versenyzés színvonal-specifikus jellemzői 346

14.9 A versenyzés élet- és edzéskor-specifikus jellemzői 347

14.9.1 Versenyzés a távlati felkészülés folyamán 347

14.9.2 Az egy éven belüli eltérések a versenyzésben korcsoportonként 347

14.10 A versenygyakoriság 349

14.10.1 Versenygyakoriság a távlati felkészülés folyamán 349

14.10.2 A versenygyakoriság az élsportban 349

15. A terhelésadagolás 351

15.1 A terhelés fogalma 351

15.2 A terhelés mutatói 351

15.3 A terhelésadagolás néhány általános szempontja 358

16. A formaidőzítés és közvetlen versenyelőkészület 362

16.1 A formaidőzítés fogalma 362

16.2 A (sport) forma értelmezése 362

16.3 A sportforma jellemzői 365

16.4 A közvetlen versenyelőkészület (KVE) 368

16.5 A klasszikus periodizáció alakulása az élsportban 372

17. Az alkalmazkodás 375

17.1 Az alkalmazkodás fogalma, értelmezése 375

17.2 Az alkalmazkodás legfontosabb törvényszerűségei 375

17.3 Az alkalmazkodás magyarázatai 378

17.3.1 A szuperkompenzáció elve 378

17.3.2 Az alkalmazkodási tartalékok elve 383

17.3.3 Az alkalmazkodás időbeli lezajlásának törvényei 384

17.3.3.1 Az I. alkalmazkodási fokozat 384

17.3.3.2 A II. alkalmazkodási fokozat 384

17.3.3.3 A III. alkalmazkodási fokozat 384

17.3.3.4 A IV. alkalmazkodási fokozat 386

17.3.4 A tartósan késleltetett edzéshatás elve 386

18. A teljesítmény fejlődése 389

18.1 A mozgásfejlődés 389

18.2 A sportteljesítmények történeti fejlődése 389

18.2.1 Az abszolút sportteljesítmények fejlődése 389

18.2.2 A relatív sportteljesítmények fejlődése 391

18.3 Az egyéni teljesítményfejlődés 394

18.3.1 A fogalom meghatározása 394

18.3.2 Az egyéni teljesítményfejlődés főbb jellemzői 394

18.3.3 Az egyéni teljesítményfejlődés jellemzőinek felhasználási lehetőségei 399

18.3.4 A sportteljesítmény történeti és egyéni fejlődési tendenciái 399

19. Az edzéstervezés 400

19.1 A tervezés indokai 400

19.2 Az edzéstervezés fogalma, fajtái és távlati tervek 400

19.3 Az éves felkészülés tervezése 402

19.3.1 Az éves felkészülés szakaszai 402

19.3.1.1 A makrociklusok 402

19.3.1.2 A terhelési vagy mezociklusok 403

19.3.1.4 A mikro vagy heti ciklusok 404

19.3.1.5 Az edzésegység 405

19.3.1.6 Az edzés éves szakaszainak változatai 414

19.3.2 Az éves edzésterv elkészítése 415

19.3.3 Egy terhelési ciklus edzésegységekre bontott terve 418

19.3.4 Az edzésegységek tervezésének folyamata 419

19.3.5 Az edzésterv formái és kezelése 423

20. A teljesítménydiagnosztika és az edzésszabályozás 424

20.1 A fogalom meghatározása és értelmezése 424

20.2 A szerkezeti összetevők mérési eljárásai 426

20.3 A mérési eredmények felhasználása a felkészülés szabályozásában 430

21. Edzésszervezés 431

21.1 A fogalom meghatározása 431

21.2 Az edzésszervezés alapvető feltételei 431

21.3 Az edzések formái 431

21.3.1 A csoportfoglalkoztatás 431

21.3.1.1 Együttes csoportfoglalkoztatás 431

21.3.1.2 Csoportonkénti csoportfoglalkoztatás 431

21.3.1.3 Egyenkénti csoportfoglalkoztatás 432

21.3.2 A csapatfoglalkoztatás 433

21.3.2.1 Együttes csapatfoglalkoztatás 433

21.3.2.2 Alcsoportonkénti csapatfoglalkoztatás 433

21.3.2.3 Egyenkénti csapatfoglalkoztatás 434

21.3.3 Egyéni foglalkoztatás 434

21.4 Az edzésszervezés egyéb szempontjai 435

 

2. rész | A Rekreációs edzés 437

1. A rekreáció fogalma, fajtái 439

2. A mozgásos vagy fizikai rekreáció 440

2.1 A rekreációs edzés kialakulása 441

2.2 A sportedzés és a rekreációs edzés különbségei 441

2.3 A rekreációs edzés hatásai 443

2.3.1 Növeli a szív teljesítményét 443

2.3.2 Megnő az izomban a mitokondriumok száma 444

2.3.3 Növeli a szív koszorúsereinek számát 444

2.3.4 Növeli az erek átmérőjét, rugalmasságát 444

2.3.5 Csökkenti a vérnyomást 444

2.3.6 Csökkenti a koleszterinszintet és ezen belül jótékonyan növeli 

a HDL koleszterin arányát 444

2.3.7 Elősegíti az ideális testsúly megtartását 445

2.3.8 Az elzsírosodást megakadályozó táplálkozással fokozható az edzéshatás 447

2.3.9 A rekreációs edzéssel megelőzhető és gyógyítható a negatív stressz 448

2.3.10 Javul a szalagok, inak, csontok, ízületek teherbírása és a testtartás 448

2.3.11 Elősegíti a jó közérzet fenntartását 448

2.3.12 Csökkenti a fekélybetegségek kialakulását 448

2.3.13 Megelőzhetők az eredetüket tekintve nem tisztázott megbetegedések 449

2.4 A rekreációs edzés költség- és időtakarékos jellege 449

2.4.1 A költségtakarékos jelleg 449

2.4.2 Az időtakarékos jelleg 450

2.5 A folyamatosság és rendszeresség 450

2.6 A hatékony edzésidőtartamra vonatkozó szabály 451

2.7 A fokozatosság szabálya 452

2.8 A rekreációs edzések tartalma 452

2.8.1 Az aerob állóképesség fejlesztésének eszközei 453

2.8.1.1 Gyaloglás 453

2.8.1.2 Kocogás 453

2.8.1.3 Futás 453

2.8.1.4 Kerékpározás 453

2.8.1.5 Úszás&a

Nincs még vélemény!



Jelentkezzen be az oldalra, és írja meg véleményét!


Harsányi László

Dr. Harsányi László (1936–2010) a PTE Testnevelési és Sporttudományi Intézetének egykori tanára, atlétika szakedző, a mesteredzői cím birtokosa. A Magyar Sporttudományi Társaság Edzéstudományi Bizottságának egykori tagja. Több mint kétszáz publikációja jelent meg, elsősorban a versenysport, a tehetséggondozás, a képességfejlesztés és az edzéselmélet témakörében.

 

Kapcsolódó termékek

1003 atlétika játék és gyakorlat

Szerző: Szerzői kollektíva

Internetes ár 3 984 Ft

db

Részletek

Das ultimative Fussballregelbuch

Szerző: Mennigen, Peter, Klein, Michael, Kleff, Wolfgang

Internetes ár 3 280 Ft

db

Részletek

Mozgásfejlődés

Szerző: Farmosi István

Internetes ár 2 385 Ft

db

Részletek

Hegyikerékpározás (Cser Kiadó)

Szerző:

Internetes ár 2 995 Ft

db

Részletek

A testnevelés tantárgypedagógiája

Szerző: Rétsági Erzsébet

Internetes ár 3 744 Ft

db

Részletek

137 alapjáték és gyakorlat

Szerző: Szerzői kollektíva

Internetes ár 3 184 Ft

db

Részletek

Futólépésben a maratonig (Cser Kiadó)

Szerző:

Internetes ár 2 995 Ft

db

Részletek

Csapatpszichológia

Szerző: Baumann, Sigurd

Internetes ár 3 984 Ft

db

Részletek

Mozgáskoncepciók - Köredzés

Szerző: Klee, Andreas

Internetes ár 3 184 Ft

db

Részletek
Keresés
ÚJDONSÁGOK
Dialóg Life
  • Hálóban - Hogyan óvjuk meg gyermekeinket az internet veszélyeitől
  • Gyermekeink és a hit
  • Ne féljünk mások könnyeitől - Hogyan segítsük gyászoló barátainkat és hozzátartozóinkat?
  • Érted vagyunk - 10 tanács szülőknek
  • A munka élvezetének titka - A tevékenység adta siker és életöröm


Könyvesboltjaink

Dialóg Eötvös és

HVG-ORAC Könyvesbolt

1053 Budapest, Károlyi u. 17.
Telefon: 06-1-269-95-33
E-mail: nemeth.istvan@dialogcampus.hu
Nyitvatartás: hétfőtől péntekig: 10.00–18.00-ig

 

Dialóg Kaptár Könyvesbolt

7622 Pécs, Universitas u. 2/a
(a Tudásközpont mélyföldszintjén)
Telefon: 06-72-501-630
E-mail: kaptar@dialogcampus.hu
Nyitvatartás: hétfőtől péntekig: 9.00–12.00-ig és 12.30–17.30-ig





Hírlevél

Online
ügyfélszolgálat