Ismertető
Tartalom
Vélemények
A szerzőről

Fodor István

Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon

Megjelenés2001-00-00
Méret: B/5
Terjedelem384
Kötéskeménytáblás
ISBN9639123536
Jelenleg nem rendelhető.

Ár: 3 880 Ft

Internetes ár: 3 104 Ft

Megrendelés

 
Nyomtatott formában
3 104 Ft

A szakkönyv feltárja a regionális fejlődés földrajzi-környezetvédelmi összefüggéseit Magyarországon, ugyanis e témakör kritériumai egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az Európai Unióhoz való csatlakozás során. A természethez közeli táj gazdagságának megőrzését elemzi a természetvédelem alatt álló magyar területek során. Bemutatja a magyar természeti értékeket, nagy folyóink páratlan ökológiai folyosóit, a védett területek, nemzeti parkok fejlesztési erőforrásait, a korlátozó és serkentő tényezőket, a környezetterhelés és környezetfejlesztés regionális különbségeit, a környezetszennyeződés ártalmait. Részletesen tárgyalja a környezetvédelem állami és regionális intézményeit, a regionális központok kialakítását, a nemzetközi egyezmények hatását a magyar környezetvédelemre.

Ábrajegyzék 11
Táblázatok jegyzéke 15
Bevezetés 21
I. A környezet- és természetvédelem a regionális térszerkezetben 25
1. A környezeti válság globalizálódása 27
2. A fejlődés és a fenntarthatóság új megközelítése 28
2.1. A nemzeti stratégiák kialakításának irányelvei 29
2.2. A gazdaságkörnyezet és fejlődés 31
2.3. A fenntartható fejlődés gondolatának elterjedése és kritikája 32
2.4. Az Európai Közösség V. Környezetvédelmi Akcióprogramja
a fenntartható növekedésről 35
3. A társadalmi-gazdasági és természeti folyamatok térkapcsolatai és a fenntartható fejlődés 38
3.1. A térkapcsolatok megjelenése a szakirodalomban 38
3.2. A földi rendszerek térbeli kapcsolatai 40
4. A környezet- és természetvédelem a hierarchikus térben 48
4.1. Térformák 48
4.2. A regionális térszerveződés hiányossága a környezet- és természetvédelemben 54
4.3. A fenntartható fejlődést szolgáló regionális politika környezetvédelmi eszköztára 57
II. A környezet terhelésének változásai Magyarországon a XX. század második felében 59
1. A környezetvédelmet meghatározó gazdaságpolitikai változások a XX. század második felében Kelet-Közép-Európában 61
2. A környezetterhelés tendenciája és a gazdaság főbb környezetszennyező szektorainak kapcsolata Magyarországon 63
2.1. A nehézipar környezetterhelő hatása 65
2.2. A környezetvédelem különleges problémáit veti fel a magyarországi uránbányászat 69
2.2.1. A bezárt uránbányák hátrahagyott környezeti veszélyforrásai 71
2.3. A vegyipar 72
2.4. A mezőgazdaság hatása 73
2.5. A közlekedés 80
2.6. Az infrastruktúra 84
3. Magyarország környezetállapotának változása, valamint a környezet- és természetvédelem regionális fejlődésének gazdasági, társadalmi háttere 86
3.1. A regionális fejlődés és a környezetterhelés változása
az 1950-es években 87
3.2. A regionális fejlődés és a környezetterhelés változása
az 1960-as években 89
3.3. A regionális fejlődés és a környezetterhelés változása
az 1970-es években 91
3.4. A regionális fejlődés és a környezetterhelés változása
az 1980-as években 94
3.5. A gazdasági növekedés és a környezetszennyezés regionális méretű elterjedése az államszocialista társadalmi berendezkedés mellett 100
3.6. A piacgazdaság kiépülésének hatása a regionális fejlődésre és a környezetvédelemre 101
III. Magyarország környezeti állapotának térbeli változása a xx. század végén 113
1. A víz erőforrás és ökológiai tényező 115
1.1. Magyarország vízháztartása 118
1.2. Magyarország vízkészlet-gazdálkodása 120
1.3. A víz elszennyeződése 122
1.4. A víz minősítése 127
1.5. A felszíni vizek minősége Magyarországon 128
1.5.1. Magyarország nagy folyóinak környezetterhelése 137
1.5.2. A Duna mellékvízfolyásai 139
1.5.3. A Tisza 139
1.5.4. A Balaton 140
1.5.5. Felszíni vizeink terhelésének regionális megoszlása 142
1.6. Felszín alatti vízkészleteink minősége 142
1.6.1. Vízkészleteink fontos részét jelenti a karsztvíz 145
1.6.2. Az ivóvízbázisok minőségi jellemzői 146
1.6.3. További vízhasznosítási területek 147
1.7. A víz a településkörnyezet fontos eleme 149
2. A légkörben bekövetkezett környezeti változások 158
2.1. Az atmoszféra és szennyeződése 158
2.1.1. A tiszta levegő összetétele és szerkezete 158
2.1.2. A légszennyeződés folyamata 159
2.2. A levegő minőségének térbeli és időbeni változásai Magyarországon 163
2.2.1. A kén-dioxid-kibocsátás és területi eloszlása 163
2.2.2. A nitrogén-oxidok kibocsátása és területi eloszlása 166
2.2.3. További üvegházhatású gázok terhelésének alakulása 171
2.2.4. A nehézfémek kibocsátásának változása 176
2.2.5. A levegő porterhelése 176
2.2.6. A levegőminőség regionálisan kritikus jellemzői 180
3. A szilárd kéreg környezeti problémái – a földvédelem 183
3.1. A litoszférában és annak felszínén található természeti erőforrások a gazdasági növekedés nélkülözhetetlen forrásai 183
3.2. A talaj védelme 184
3.3. A talaj szerepe a környezet kialakulásában 185
3.4. A talaj pusztulása 189
3.4.1. A mezőgazdasági művelés alól kivett területek 189
3.4.2. Az erózió 191
3.4.3. A defláció 193
3.4.4. A talajok vízgazdálkodásának leromlása 193
3.4.5. A nehéz mezőgazdasági gépek hatása 194
3.4.6. Az ásványinyersanyag-termelés hatása a természeti környezetre 194
3.5. A talaj szennyeződése 196
3.5.1. A talajok kémiai degradációja 196
3.5.2. A talaj ipari eredetű szennyezése 200
3.5.3. A közlekedés talajszennyező hatása 200
3.6. A talaj szennyezettségének egészségkárosító hatásai 202
3.6.1. A talaj szennyezése 202
3.6.2. A levegőszennyezésből származó talajszennyezés 203
3.6.3. A hulladékkezelés talajszennyező hatása 204
3.6.4. A hulladékkezelés talajhigiénés értékelése 205
3.7. A talajjavítás és a talajvédelem 206
3.7.1 . A talajvédelem környezeti hatásai 208
4. Hulladékgazdálkodás 212
4.1. A jelenlegi helyzet és a trendek 212
4.2. Intézményi és szabályozási keret 217
4.3. Hulladékminimalizálás, újrahasznosítás és ártalmatlanítás 219
4.4. Veszélyes hulladékok kezelése 220
4.5. Szennyezett területek kármentesítése 221
4.6. Trendek a hulladékok országhatárokat átlépő szállításában 222
5. A zajártalom veszélyei 224
5.1. A zajterhelés felosztása a jelenleg nyilvántartott környezetszennyezési típusok szerint 225
5.2. A közlekedési eredetű zajterhelés 228
5.3. A vasúti és a légi közlekedés zajterhelése 231
5.4. Az ipari zaj 231
5.5. A lakóhelyi környezet zajártalma 232
5.6. A zajterhelés területi eloszlása 234
6. A településkörnyezet 236
6.1. A népesség területi eloszlása Magyaroszágon 239
6.2. A természeti környezet felszínérzékenysége
és településhálózatunk térbeli rendszere 241
6.2.1. A Közép-magyarországi régió 249
6.2.2. A Közép-dunántúli régió 250
6.2.3. Nyugat-dunántúli régió 251
6.2.4. Dél-dunántúli régió 252
6.2.5. Észak-magyarországi régió 254
6.2.6. Észak-alföldi régió 255
6.2.7. Dél-alföldi régió 256
6.3. A népességmozgás és a környezetvédelem 257
7. A természetvédelem 260
7.1. Magyarország természeti értékei és azok veszélyeztetettsége 260
7.1.1. Az élővilág 261
7.1.2. Élőhelyek és a területhasználat 262
7.2. Védett területek 266
7.3. Védett területeken kívüli élőhelyek 274
7.4. A természetvédelem múltja és jövője 274
8. Környezetszennyezés és az ember egészsége 276
8.1. A környezetszennyezés káros hatása az emberi egészségre 276
8.2. A környezetszennyezés szerepe a vezető halálokok kiváltásában 280
8.2.1. A környezetszennyezés okozta szív- és érrendszeri betegségek 281
8.2.2. A daganatos megbetegedések és a környezetszennyezés 282
8.3. Néhány havária jellegű szennyezés 283
8.4. A tömeges mérgezések, valamint a környezetszennyezettség összefüggései 284
8.5. Az idült légúti megbetegedések összefüggései a környezetszennyezettséggel 287
8.6. A környezetszennyezés okozta egészségkárosodás gazdasági értékelése 289
8.7. A vezető halálokok regionális eloszlása Magyarországon
1985–1998 között 291
8.8. A környezetszennyezés okozta egészségkárosodás gazdasági modellezése 301
IV. Regionális modellek a környezet- és természetvédelem,
valamint a társadalmi-gazdasági tényezők alapján 305
1. A környezet- és természetvédelem érvényesülése a regionális térben 307
2. A Duna–Dráva Nemzeti Park, mint természetvédelmi értékek alapján
szerveződő régió 309
2.1. A természeti, társadalmi, gazdasági tényezők szerepe
a Duna–Dráva Nemzeti Park életében 309
2.2. A Duna–Dráva Nemzeti Park kialakítása és térszerkezete 310
2.3. A nemzeti park természeti-gazdálkodási adottságai és értékei 312
2.4. A környezetvédelmi konfliktusok veszélyhelyzetet jelentenek
a nemzeti park térségében 319
2.5. Levegőminőség 320
2.6. A vízminőség és vízkészletek készlet–igény-egyensúlyának
néhány regionális kérdése 320
2.7. A fenntartható gazdaságfejlesztés dilemmái a Duna–Dráva Nemzeti Parkban 322
2.8. A fejlesztési erőforrások új lehetőségekre nyújtanak reményt 325
3. A Duna-völgyi régió környezet- és természetvédelmi viszonyai 327
3.1. A Duna-völgy környezet- és természetvédelmi problémái 327
3.2. A Duna-völgyi régió környezeti állapota 329
3.2.1. A Duna mint hidrológiai tengely 329
3.2.2. A felszín alatti vízbázisok 331
3.2.3. A levegő minősége 333
3.2.4. Hulladékgazdálkodás 336
3.2.5. A kommunális hulladékok elhelyezése 336
3.2.6. Veszélyes hulladékok termelése 336
3.2.7. A településkörnyezet állapota 339
3.2.8. Zajterhelés 339
4. A Dél-dunántúli régió 341
4.1. Általános helyzetkép 341
4.2. A Dél-dunántúli régió környezeti állapota 343
4.2.1. Levegőminőség 343
4.2.2. A vízkészletek készletigény-egyensúlya 344
4.2.3. Vízellátás 345
4.2.4. Zaj okozta konfliktushelyzetek 346
4.2.5. A hulladék 346
4.2.6. Az energia és az energiahordozók kommunális felhasználása 348
4.3. A regionális környezetvédelmi politika hatékonyságának dilemmái 360
V. A környezetvédelmi követelmények célállapotainak meghatározása települési, kistérségi és regionális szinteken 363
1. A környezetvédelmi célállapot meghatározásának alapjai 365
2. Környezetvédelmi programok kidolgozásához igényelt és rendelkezésre álló adat- és információs háttér kialakítása 369
3. Nemzetközi kapcsolatok, kötelezettségek az informatika területén, fejlesztési lehetőségek 376
4. A célállapot eléréséhez kapcsolódó környezeti követelmények meghatározása 380
4.1. Alkalmazható eljárás kidolgozása 380
4.2. A fenntarthatóság főbb mutatói 382
4.3. A mutatókkal szemben elvárt követelmények 384
4.4. A mutatók alkalmazása 385
5. A környezeti fenntarthatóság főbb mutatói 387
VI. A régiók új fejlesztési lehetőségeit nyithatja meg a környezet-
és természetvédelem 391
1. A természeti adottságokon alapuló régióbeosztás elméleti lehetőségei 393
2. A természeti adottságokon alapuló régióbeosztás gyakorlati javaslata 396
2.1. A Központi régió 397
2.2. Az Alföldi régió 398
2.3. Az Északi-középhegységi régió 399
2.4. A Kisalföldi régió 400
2.5. A Pannon régió 401
A környezet- és természetvédelem regionális összefüggéseihez kapcsolódó fontosabb fogalmak, nemzetközi intézmények 403
Irodalom 457

Nincs még vélemény!



Jelentkezzen be az oldalra, és írja meg véleményét!


Fodor István

Dr. Fodor István professzor a PTE Környezetföldrajzi Tanszékének vezetője, az MTA Regionális Kutatások Központjának tudományos kutatója. Több barlangkutató expedíció tagja, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társaság volt elnöke. Az MTA-PAB titkára.

Kapcsolódó termékek

Környezetpolitika és/vagy területfejlesztés

Szerző: Varjú Viktor

Internetes ár 2 385 Ft

db

Részletek

Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon

Szerző: Fodor István

Internetes ár 3 104 Ft

db

Részletek
Keresés
ÚJDONSÁGOK
Dialóg Life


Könyvesboltjaink

Dialóg Eötvös és

HVG-ORAC Könyvesbolt

1053 Budapest, Károlyi u. 17.
Telefon: 06-1-269-95-33
E-mail: nemeth.istvan@dialogcampus.hu
Nyitvatartás: hétfőtől péntekig: 10.00–18.00-ig

 

Dialóg Kaptár Könyvesbolt

7622 Pécs, Universitas u. 2/a
(a Tudásközpont mélyföldszintjén)
Telefon: 06-72-501-630
E-mail: kaptar@dialogcampus.hu
Nyitvatartás: hétfőtől péntekig: 9.00–12.00-ig és 12.30–17.30-ig





Hírlevél

Online
ügyfélszolgálat