Könyvek, E-bookok
Ismertető
Tartalom
Vélemények
A szerzőről

Somlyódyné Pfeil Edit

Önkormányzati integráció és helyi közigazgatás

Megjelenés0000-00-00
Méret: B/5
Terjedelem296
Kötéskeménytáblás
ISBN9639310816
Jelenleg rendelhető.

Ár: 5 980 Ft

Internetes ár: 4 784 Ft

Megrendelés

 
Nyomtatott formában
4 784 Ft

db

A munka az önkormányzati integrációs formákkal, azokon belül különösképpen a társulásokkal mint a közigazgatás egyik szervezeti modelljével foglalkozik. A téma feldolgozása során a tudományos igényű összefoglaló munka egyesíteni törekszik a jogtörténeti és közigazgatás-tudományi megközelítést, megfűszerezve a területi tudományok szintetizáló szemléletmódjával. A szerző a társulásokat az önkormányzati integrációs formák kitágított fogalmának keretei között értelmezi, ami a településközi együttműködés intézményrendszerének tágabb horizontját jelöli ki, mint általában azok a jelentős, eddigi szakmai munkák, melyek alapvetően az önkormányzatok gyakorlati segítségnyújtásának célzatával készültek vagy amelyekben az önkormányzatok pénzügyeire, finanszírozására koncentráltan jelenít meg a téma. Ennek következtében szükségessé vált az eddig hiányzó jogdogmatikai fogalomalkotás kidolgozása a műben.

1. 1. az önkormányzati integráció elméleti alapjai
1.1. Az önkormányzati integráció mint a közigazgatás egyik szervezeti modellje
Válaszok az önkormányzatok funkcionális teljesítőképességének hiányára
2. TÖRTÉNETI FOGALOMÉRTELMEZÉS
2.1. A községek általános közigazgatási beosztása Magyarországon(1871-1949) - jegyzőségek és körjegyzőségek
2.2. Egyes szakigazgatási körökre és más intézmények közös fenntartására irányuló községi szövetkezések
2.3. Községrendezés a polgári Magyarországon (1880-1949)
3. a tanácsigazgatási rendszer integrációs intézményei
3.1. A község, valamint a község- és városegyesítések története
3.2. A tanácsok együttműködéses kapcsolatainak metszetei
3.2.1. A hatósági igazgatási társulás
3.2.2. Gazdasági-ellátási tárgyú együttműködések
3.3. A városkörnyéki igazgatás rövid története
3.4. A tanácsi körzetesítés és a településhálózat fejlesztésének összefüggései
3.5. Koncepció- és jogalkotás a városi vonzáskörzetek intézményesítésének történetében
4. AZ ÖNKORMÁNYZATOK KÖZÖTTI EGYÜTTMpKÖDÉSEK ALKALMAZOTT MEGOLDÁSAI A NÉMET JOGRENDSZERBEN
4.1. Az igazgatás körzetesítésének történeti szempontú vizsgálata Németország példáján
4.2. A közös község mint igazgatási körzettípus
4.3. A szervezeti formák sokfélesége és fejlődése a német politikai térben (1831-1935)
4.3.1. A badeni községi kódex (1831)
4.3.2. A szász községi kódex (1838)
4.3.3. A vesztfáliai községi rendtartás (1841)
4.3.4. A Rajnai provincia községi kódexe (1845)
4.3.5. A porosz községi rendtartás (1850)
4.3.6. A porosz járási kódex (1872)
4.3.7. A porosz községi alkotmánytörvény (1891)
4.3.8. A bajor községi kódex (1927)
4.4. A német célszövetség mint társulási jogintézmény története a XIX. századtól napjainkig
4.4.1. A célszövetség-céltársulás genezise
4.4.2. A XIX. század (1850-1899)
4.4.3. A XX. század kezdete (1900-1918)
4.4.4. A Weimari Köztársaságtól a Harmadik Birodalomig (1919-1945)
4.4.5. Az újjáépítés és a gazdasági csoda időszaka (1946-1974)
4.4.6. A községi reform hatása (1975-1989)
4.5. A reformfolyamat újjáélesztése a keleti tartományokban a német újraegyesítés után (1990-)
4.6. Az alapfokú integrációs formák a hatályos német jog keretei között
4.6.1. A többszintű községi szervezeti egységek
4.6.2. Társulási típusok
4.6.2.1. Önkormányzati munkaközösségek
4.6.2.2. Közjogi megállapodások
4.6.2.3. Céltársulások
5. AZ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS AZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT TÜKRÉBEN
5.1. A társulás fogalmi megközelítése és az alkotmányi szabályozás nemzetközi gyakorlata
5.2. A kötelező társulás indokolhatósága
5.3. Az önkormányzati integrációt szolgáló nemzetközi megoldások
5.3.1. Ausztria
5.3.2. Svájc
5.3.3. Olaszország
5.3.4. Spanyolország
5.3.5. Franciaország
5.4. Az önkormányzati társulások fejlődéstörténete az önkormányzati érában� Baranya megye példáján
5.4.1. Az alapfokú igazgatási körzetek változásának tendenciái
5.4.2. Az önkormányzati társulások az átmenet időszakában (1990-1991)
5.4.3. Az önkormányzati társulások helyzete 1997-ben és 2000-ben
6. A TERÜLETFEJLESZTÉS ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI
6.1. A városok integratív funkciója és a kistérség viszonya az önkormányzati rendszerben
6.1.1. A kistérségi területfejlesztés szervezeti kereteinek változása
6.1.1.1. A rendszerváltástól a törvényi szabályozásig
6.1.1.2. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény hatása
6.1.1.3. Fordulat az intézményi modellben
6.1.2. A kistérségi szint működésének tendenciái Baranya megyében (1996-2000)
6.1.3. A területfejlesztés és a települési önkormányzati szint finanszírozási összefonódása
6.1.4. A területfejlesztési önkormányzati társulás jogintézményi jellemzői
6.2. Az Európai Unió álláspontja a településhálózat elemeiről, valamint annak magyar vonatkozásai
6.3. Kisrégiók és városhálózatok, mint a területfejlesztés intézményes keretei
6.3.1. A horizontális és vertikális együttműködés modellje: a francia pay
6.3.2. A német városhálózatok a területpolitika és a decentralizáció fókuszában
7. A TELEPÜLÉSKÖZI EGYÜTTMpKÖDÉSEK FINANSZÍROZÁSI KÉRDÉSEI
7.1. A térségi szerepkörök értelmezése és megjelenése az önkormányzati finanszírozás rendszerében
7.1.1. Külföldi megoldások a városi vonzáskörzetek intézményesítésére
7.1.2. A térségi szerepkörök preferenciái a német önkormányzati finanszírozásban
7.1.3. A pénzügyi kiegyenlítés dimenziói és a használati spillover hatás értelmezése
7.1.4. Az önkormányzatok finanszírozásának és a területpolitikai funkció érvényesülésének összefüggése
7.1.5. A területi tervezés eszközszerepe a térségi feladatok telepítésében
7.2. A társulások finanszírozása tágabb dimenzióban
7.2.1. A társulások saját bevételi forrásai
7.2.2. A társulás jogi szabályozásának hiányosságai a gazdálkodás szemszögéből
7.3. Az állami támogatáspolitika megnyilvánulásai és hatása
7.3.1. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok társulási hajlandósága
7.3.2. A társulások állami ösztönzésének mechanizmusa tényszámokban
7.3.3. A költségvetési támogatási forma megválasztásának szempontjai
7.3.4. Az önkormányzatok hálózatosodása a társulások keretei között
8. AZ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK SZABÁLYOZÁSÁNAK PERSPEKTÍVÁI
8.1. Az önkormányzatok együttműködését kísérő reformfolyamat főbbállomásai és tanulságai
8.2. Jogalkotási kérdések az önkormányzati integráció jövőjére tekintettel
8.2.1. Állam-önkormányzat viszonya az alkotmányi szabályozás nézőpontjából
8.2.2. A megye alatti közigazgatási tér szereplője: az államigazgatási körzet
8.2.3. Koncepcionális és szervezetfejlesztési javaslatok
8.2.4. A városi vonzáskörzetek problematikája
irodalom
ábrajegyzék
1. ábra: Hatósági igazgatási körzetek Baranya megyében, 1987
2. ábra: Közös tanácsok és körjegyzőségek megyénkénti száma 1987-ben, illetve 2000-ben
3. ábra: Baranya megye körjegyzőségi struktúrája, 1991
4. ábra: A körjegyzőségi struktúra változása Baranya megyében 1991 és 1997 között
5. ábra: Körjegyzőségek Baranya megyében 2001. január 1-jén, továbbá az 1997 óta bekövetkezett változások
6. ábra: Az önkormányzati törvényben nevesített társulási formák jelenléte Baranya megyében, 1991
7.a. ábra: Az önkormányzati társulások helyzete Baranya megyében a társulási törvény hatályba lépésekor, 1997
7.b. ábra: Önkormányzati feladatellátásra kötött, de az önkormányzati törvényben nem nevesített "társulási" megállapodások, 1997
8. ábra: Önkormányzati társulások megyénkénti száma 1998-ban, illetve 1999-ben
9. ábra: A társulási törvény hatályba lépése óta alakult új társulások megoszlása Baranya megyében, 2000
10. ábra: A formalizált kistérségi együttműködések Baranya megyében, 1996
11. ábra: Baranya megyében működő kistérségi fejlesztő szervezetek, 2000
12. ábra: A kistérségi szervezetek szervezeti forma szerinti megoszlása
13. ábra: A Sapard-kistérségek Baranya megyében, 2001
14. ábra: Városhálózati modellek Németországban
15. ábra: A gyámügyi, szociális, építésügyi és okmányirodai igazgatási körzetek Baranya megyében, 2001

táblázatok jegyzéke
1. táblázat: Az alapszintű helyhatóságok száma és átlagos népessége Európában
2. táblázat: Községalakítási és településegyesítési akciók 1900-1997 között
3. táblázat: A megosztott bevételek sorsa a tanácsrendszer idején (%), 1975
4. táblázat: Céltársulások Badenban és Württembergben, 1929
5. táblázat: Az önkormányzatok közötti együttműködés fejlődése Franciaországban a decentralizáció óta
6. táblázat: A körjegyzőségek, illetve a közös tanácsok és településeik számának alakulása 1937-2000 között
7. táblázat: A településhálózat néhány jellemzője megyék szerint, 1995
8. táblázat: Baranya megye községi közigazgatásának változása 1875 és 1949 között
9. táblázat: A körjegyzőségek és a közös tanácsok, valamint településeik számának változása Baranya megyében 1987-2000 között
10. táblázat: A körjegyzőségi és a közös tanácsi struktúra településhálózaton belüli aránya megyénként (1987, 2000)
11. táblázat: A körjegyzőségek népességnagyság szerinti megoszlása Baranya megyében a 2001. január 1-jei állapot szerint
12. táblázat: Új intézményi társulások típus és tárgykör szerinti megoszlása Baranya megyében, 2000
13. táblázat A társulások helyzete Magyarországon 1999. december 31-én
14. táblázat: Az ÖNHIKI iránti támogatási igény és a támogatás megoszlása településtípusonként 1999-ben
15. táblázat: ÖNHIKI-ben részesült önkormányzatok megyénkénti és a támogatás nagyságrendje szerinti megoszlása 1999-ben
16. táblázat: Baranya megyében az önkormányzatok által népességszám függvényében és társulás jogcímén igénybe vett kiegészítő állami hozzájárulások, 2000
17. táblázat: A települések részesedése a települések népességnagyság szerinti kategóriáiból régiónként kiválasztott egy-egy megye példáján
18. táblázat: A helyi önkormányzatok központi költségvetési forrásból iskolai oktatásra folyósított támogatásai Baranya megyében, 2000

Nincs még vélemény!



Jelentkezzen be az oldalra, és írja meg véleményét!


Somlyódyné Pfeil Edit

Somlyódyné Dr. Pfeil Edit, egyetemi docens a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Karon, 2003–2004 között az MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézet  igazgató-helyettese. Tagja a Magyar Politikatudományi Társaságnak, az MTA Közigazgatás-tudományi Bizottságnak.

Kapcsolódó termékek

Közigazgatási eljárásjog (HVG-ORAC Kiadó)

Szerző:

Internetes ár 5 040 Ft

db

Részletek

Közszolgálati logisztika (NKTK, Közös modul)

Szerző:

Internetes ár 1 500 Ft

db

Részletek

Közmenedzsment

Szerző: Horváth M. Tamás

Internetes ár 4 784 Ft

db

Részletek
Keresés
ÚJDONSÁGOK
Dialóg Life


Könyvesboltjaink

Dialóg Eötvös és

HVG-ORAC Könyvesbolt

1053 Budapest, Károlyi u. 17.
Telefon: 06-1-269-95-33
E-mail: nemeth.istvan@dialogcampus.hu
Nyitvatartás: hétfőtől péntekig: 10.00–18.00-ig

 

Dialóg Kaptár Könyvesbolt

7622 Pécs, Universitas u. 2/a
(a Tudásközpont mélyföldszintjén)
Telefon: 06-72-501-630
E-mail: kaptar@dialogcampus.hu
Nyitvatartás: hétfőtől péntekig: 9.00–12.00-ig és 12.30–17.30-ig





Hírlevél

Online
ügyfélszolgálat