Bevezetés   
1. Az iszlám államok fejlődéstörténete   
1.1. Az iszlám hatása az államszervezet rendszerére – a politikai iszlám
1.2. A tradicionális iszlám államok a Közel-Keleten
1.3. A nacionalizmus és a nemzetállamok létrejötte a Közel-Keleten
1.4. Az észak-afrikai államszervezeti rendszerek fejlődésének torzulásai – a gyarmatosítás hatása
1.5. Az arab szocialista irányultságú állami modell válsága a Közel-Keleten
1.6. Izrael, az idegen test az arab világban
1.7. A palesztin államiság kérdései Gázában és a Nyugati Parton
2. Az iszlám fundamentalizmus és a globális terrorizmus   
2.1. A szocialista és a nyugati típusú iszlám állami modellek válsága, mint az iszlám fundamentalizmus gyökere
2.2. A Nyugat közel-keleti politikája és az iszlám fundamentalizmus
2.3. A politikai iszlám válasza a nyugati modernizációs törekvésekre
2.4. A radikális iszlám ideológiája – a Muszlim Testvériség
2.5. Út a globális terrorizmushoz – az iszlám fundamentalizmus differenciálódása
2.6. A modern iszlám államok létrejöttének lehetőségei és dilemmái
3. Az iszlám fundamentalista államok és államszerű képződmények
3.1. Az iráni és a szudáni iszlám fundamentalista állam
3.2. Az „állam az államban” terrorista szervezetek
3.2.1. A Hamász   
3.2.2. A Hezbollah   
3.3. Az al-Kaida bölcsője – afganisztáni és pakisztáni pastu törzsi területek
3.3.1. A Talibán – a primitív, sivatagi iszlám állam   
3.3.2. Az al-Kaida – az első globális iszlámista terrorista szervezet   
3.4. Az iraki és a szíriai politikai hatalmi vákuum – út az Iszlám Államhoz   
3.4.1. Az iraki háború, mint az iszlám terrorizmus melegágya   
3.4.2. A szíriai polgárháború – válsággóc a Közel-Keleten   
3.5. Az iszlám kalifátus „újraéledése” a 21. században   
3.5.1. Az Iszlám Állam térnyerése – a törékeny iraki és szíriai állam   
3.5.2. A Boko Haram – az Iszlám Állam követője   
4. Az al-kaida öröksége az iszlám világban – fegyveres konfliktusok a keresztény afrikában   
4.1. „Arab Tavasz”, vagy Iszlám Tél? – A demokratikus mozgalmak hatása az iszlám politikai rendszerére   
4.1.1.    Az „Arab Tavasz” politikai, gazdasági és társadalmi háttere az iszlám államokban   
4.1.2. A Maghreb, a Száhel és a Közel-Kelet országai az „Arab Tavasz” mozgalmaiban   
4.2. Az al-Kaida továbbélése a radikális iszlám terrorista szervezetekben – az „Arab Tél” hatása   
4.2.1. A globális terrorizmus a Közel-Keleten és Észak-Afrikában Bin Laden halála után
4.2.2. Az al-Kaida az Iszlám Maghreb Földjén terrorista hálózata és a radikális iszlám Afrikában   
4.3. Az afrikai fegyveres konfliktusok jellemzői a Szaharától délre   
5. Katonai eszközök, vagy „államépítés”? – Az állami hatékonyság kérdései és a terrorizmus   
5.1. Az állami hatékonyság relevanciája az iszlám államokban   
5.2. A globális terrorizmus és az állami hatékonyság szegmensei   
5.2.1. Az állam stabilitása és az autokrácia   
5.2.2. Az iszlám fundamentalizmus hagyománya   
5.2.3. Erős, központi állam, és helyi igazgatás
5.2.4. A közfeladatok ellátása, az állam integritása, és a belső konfliktusok kezelése   
5.3. Az „államépítés” gyakorlata Irakban és Afganisztánban   
5.3.1. A „Nyerd meg a lakosságot” stratégia alkalmazásának kihívásai   
5.3.2. Az afganisztáni „államépítés” sikerei és kudarcai   
5.3.3. Az új iraki állam összeomlásának folyamata   
5.4. Katonai eszközök a globális terrorizmussal szemben
5.4.1. Az aszimmetrikus hadviselés formái a nem állami szervezetek fegyveres konfliktusaiban   
5.4.2. A gerilla hadviselés és a terrorizmus története – a nemzetközivé válás útja   
5.4.3. A terrorizmus, mint a gerilla hadviselési katonai kultúra része   
6. A jogi eszközök lehetőségei és korlátjai  a terrororizmussal szemben   
6.1. A nemzetközi jog válasza az aszimmetrikus hadviselés új jelenségeire   
6.2. A fegyveres konfliktusok szabályozása a nemzetközi jogban   
6.3. A humanitárius jog és az emberi jogok szerepe a fegyveres konfliktusokban   
6.4. Az emberi jogok feltétlen érvényesíthetőségének kérdései   
6.5. A háború joga – Ius in Bello   
6.6. A háború indításának joga – Ius ad Bellum
6.7. A belső jogi szabályozás a terrorizmus elleni küzdelemben   
Utószó   
Felhasznált irodalom   

Nincs még vélemény!

Jelentkezzen be az oldalra, és írja meg véleményét!

Bordás Mária

Dr. Bordás Mária habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán. Jogi tanácsadó volt a Világbank hazai, egészségügyi reform-kísérletében. Számos hazai és nemzetközi kutatási projektben vett részt, Fulbright vendégprofesszor volt az USA-ban, majd akadémiai tanácsadó a NATO-nál, Ankarában. Kutatási eredményeit rendszeresen ismerteti hazai, és nemzetközi konferenciákon, könyvekben, folyóiratokban. Amerikai és hazai tudományos folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja, a Magyar Jogászegylet Európai Unió Szakosztályának elnöke.