Könyvek, E-bookok
Ismertető
Tartalom
Vélemények
A szerzőről

Maczonkai Mihály

Jogszociológia

Megjelenés2010-00-00
Méret: B/5
Terjedelem192
Kötéskartonált
ISBN9789639542334
Jelenleg rendelhető.

Ár: 4 980 Ft

Internetes ár: 3 984 Ft

Megrendelés

 
Nyomtatott formában
3 984 Ft

db

A tankönyv alapvetően joghallgatók számára íródott, de témája folytán a szociológia, illetve a társadalomtudományok iránt érdeklődők is haszonnal forgathatják. Utóbbiaknak érthetőbbé teszi a laikus számára olykor nehezen követhető jogászi gondolkodásmódot, mivel többek között bevezetést nyújt a jogi kultúra világába. A jogászok számára, akiknek hagyományos gondolkodásmódjuk miatt kissé idegen a szociológiai megközelítés, a tankönyv azáltal igyekszik a jogszociológia klasszikus kérdéseit közel hozni, hogy nagy hangsúlyt helyez a jog működésének megértésében komoly szerepet játszó gondolatok megismertetésére. A fenti jellegzetességet erősíti az a módszer, amellyel a különböző kérdéskörök kapcsán felvetődő problémákat egy, a téma klasszikusának számító tudós gondolatrendszerén keresztül közelíti meg. Teszi ezt azért, mert a jogszociológia tanulmányozásakor az egyes jelenségek magyarázatára vonatkozó elméletek nagy száma olykor zavarba ejtő lehet, és ez a megoldás a jobb tanulhatóságot a lényeges elméletekre való összpontosítással kívánja elősegíteni.

Első fejezet 9
1. A jogszociológia mint tudomány 11
1.1. Tudományelméleti bevezetés 11
1.2. A jogszociológia koncepciója a jogról 15
1.3. A jogszociológia alaphipotézisei 18
1.3.1. A társadalom hat a jogra 18
1.3.2. A jog nem pusztán szabályrendszer 20
1.3.3. A jog alapvetően plurális jelenség 21
1.3.4. A jog tágabb formális forrásainál 22
1.3.5. A jog szűkebb a társadalmi magatartásoknál 23
1.4. A jogszociológia és jogelméleti irányzatok viszonya 24
1.5. Jogdogmatika és jogszociológia 25
1.6. A jogszociológia mint tantárgy 26
2. § A jogszociológia létrejöttének feltételei 27
2.1. A jogszociológia létrejöttének társadalmi feltételei 27
2.2. A jogszociológia létrejöttének tudományrendszerbeli feltételei 28
2.3. A jogszociológia létrejöttének speciális akadályai 30
2.3.1. A jogászok gondolkodása, a római jog és a természetjog hatása 31
2.3.3. A szerződéselméletek és a felvilágosodás 31
2.3.3. A liberális világnézet és a jogi pozitivizmus 34
2.4. A jogszociológia létrejöttét elősegítő tényezők 35
2.4.1. A kollektivista társadalomfelfogás 35
2.4.2. A konzervatív világnézet és a történeti iskola 36
2.5. A jogszociológia kialakulásának közvetlen társadalmi,
tudományos háttere 37
2.6. A jogszociológia rendszere 38
2.6.1. A társadalmi rendszerek és a jog kapcsolatait taglaló
jogszociológia 39
2.6.2. A jog belső szerkezetével foglalkozó jogszociológia 39
2.6.3. Az empirikus jogszociológia 39
Irodalomjegyzék 40
Második fejezet 41
3. § A jogszociológia előfutárai 43
3.1. Charles Montesquieu 43
3.2. A német történeti iskola - Friedrich Carl von Savigny 46
3.3. Az angol történeti iskola - Sir Henry Sumner Maine 48
4. § A jogszociológia klasszikus problémái 53
4.4. Eugen Ehrlich - a jog pluralitása és az állam
által alkotott jog problémái 53
4.4.1. Ehrlich jogkoncepciója - a jog mint döntésnorma és a jog,
mint szervezeti norma 53
4.4.2. A jogtalálás technikái 56
4.3.3. A szabad jogtalálás önkényessége elleni garanciák 59
4.3.4. Az élő jog elméletének hatása és magyarázóereje 59
4.5. François Gény - a tételes jogon túlmutató elemek szerepe
a jogalkalmazásban 60
4.3. Leo Petrazicki a jogtudat, mint a jog forrása 62
4.4. Az amerikai realista mozgalom - a jog társadalmisága és kiszámíthatósága 63
4.4.1. Az amerikai realista iskola célkitűzései és jellegzetességei 64
4.4.2. Oliver Wendell Holmes - a szabályok társadalmilag
meghatározott tartalma 66
4.4.3. Jerome Frank és Karl Llewellyn - a jog kiszámíthatatlansága 68
4.5. Roscoe Pound (1870-1964) - a társadalmi mérnökösködés
és a hatékony jogalkotás problémái 71
4.5.1. A társadalmi mérnökösködés gondolata 73
4.5.2. A hatékony jogalkotás feltételei 75
4.6. Émile Durkheim - a jog, mint a társadalmi
szolidaritás jelzőrendszere 76
4.6.1. Durkheim társadalomképe és módszertana, a jog,
mint a szociológiai elemzés tárgya 76
4.6.2. A durkheimi jogszociológia alapjai 78
4.6.3. A represszív és restitutív jog és a társadalom típusainak viszonya 79
4.6.4. Az anómia és jogi szabályozás közötti összefüggések 82
4.6.5. Durkheim a büntetőjogról 83
4.6.6. A tulajdon közösségi eredetének elmélete 85
4.6.7. Durkheim a szerződési jogról 88
4.7. Max Weber - a nyugati jog, mint társadalomformáló erő 91
4.7.1. Weber jogszociológiai alapproblémája 91
4.7.2. A jog racionalitásfokok szerinti típusai 93
4.7.2.1. A materiálisan irracionális jog 94
4.7.2.2. A formálisan irracionális jog 94
4.7.2.3. A formálisan racionális jog 94
4.7.2.4. A materiálisan racionális jog 96
4.7.3. A racionális jog kialakulásának társadalmi háttere 97
4.7.4. A formálisan racionális jog létrejöttének ideológiai feltételei 98
4.7.4. A kodifikáció mögött meghúzódó társadalmi tényezők 100
4.7.5. A jogfejlődés tendenciája - a modern formálisan racionális
jog materializálódása 103
4.8. A jog és a társadalmi változás kapcsolata 104
4.8.1. Karl Marx elméleti kiindulópontja 104
4.8.2. A formális jogegyenlőség és a kapitalizmus, a jog ideológiai
szerepe 105
4.8.3. Jevgenyij Pasukánisz - a jog a politikai
célok szolgálatában 106
4.8.4. Karl Renner a jog függetlensége a gazdaságtól
és a társadalmi változásoktól 108
4.8.5. A szocialista jog jellegzetességei 111
4.9. A jogátvétel - a jog modernizációjának problémái 114
Irodalomjegyzék 116
Harmadik fejezet 119
5. § A jog a társadalomban 121
5.1. Karl Llewellyn a jogi munkák elmélete 121
5.1. Talcott Parsons - a jog társadalmi rendszerben betöltött helye 124
5.3. A jogi alrendszer tagolódása és kapcsolata más alrendszerekkel 127
5.4. A pozitív jog társadalmi kötöttsége - az alkotott jog társadalmi
befolyásoltsága 128
5.3. Niklas Luhmann autopoietikus jogelmélete 130
5.3.1. Az autopoiezis elmélete 130
5.3.2. Az autopoietikus jog rendszere 131
6. § A modern jogfejlődés tendenciái 133
6.1. A modern jogok materializálódása és a törvényhozási eljárás 133
6.2. A materiális célzatú jogalkotás diszfunkcionális következményei 135
6.3. A bírói jogfejlesztés jellegzetességei 137
6.3.1. A döntés és következményeinek előrejelezhetősége 137
6.3.2. A döntésért viselt felelősség 138
6.3.3. A döntéshozó ismeretei 138
6.3.4. A preferenciák érzékeltethetősége 139
6.3.5. A döntési alternatívák természete 139
6.3.6. A bírói döntéshozatal módszerei 140
6.4. A jog rövid és hosszú távú kiszámíthatósága 141
6.6. A modern jogok tartalmi átalakulása 143
6.6.1. A jóléti állam hatása a jogdogmatikára 143
6.6.2. A jog társadalmi befolyásolásának új csatornái - a jog
reszponzivitása 145
6.7.3. A túlszabályozási probléma kezelése - a reflexív jog elmélete 146
Irodalomjegyzék 148
Negyedik fejezet 149
7. §. Jogi hivatások szerkezete és a szerkezet hatása a jogrendszerekre 151
7.1. Franciaország - a hagyományok meghaladására tett kísérlet
a jogalkotás dominanciájával 151
7.1.1. A francia jogrendszer tradíciói 151
7.1.2. A törvényhozás stílusa 156
7.1.3. A jogi hivatások szerkezete 159
7.1.3.1. A hatalmi ágak megosztásának hatása
a francia jogi hivatásokra 159
7.1.3.2. A nem állami és szabad pálya jogi hivatásai
Franciaországban 161
7.2. Németország - az elmélet uralma és állami szempontok dominanciája 163
7.2.1. Az elmélet dominanciájának kialakulása 163
7.2.2. A németországi jogi hivatások szerkezete - az állami
kézben tartott hivatások 166
7.3. Az osztrák polgári törvénykönyv - a felvilágosodott filozófia hatása 167
7.4. A svájci polgári törvénykönyv - kodifikáció laikus alapokon 168
7.5. Anglia - a tradíció és gyakorlati jogász dominanciája a jogéletben 170
7.5.1. Az angol jog önálló fejlődése 170
7.5.2. Az angol jogi hivatások - a céhes keretek továbbélése 174
7.6. Az USA jogrendszere - jogegységesítés és újítás állami
beavatkozás nélkül 176
7.6.1. A nem tradicionális common law 176
7.6.2. Az újító szellemű, céhes jellegű kötöttségektől megszabadult
amerikai ügyvédség 178
Irodalomjegyzék 184
Felhasznált irodalom 185

Nincs még vélemény!



Jelentkezzen be az oldalra, és írja meg véleményét!


Maczonkai Mihály

Dr. Maczonkai Mihály Pécsett jogi, majd az ELTE-n szociológus diplomát szerzett. 1985 óta tanít a PTE Állam- és Jogtudományi Karán jogszociológiát, európai jogot.

Kapcsolódó termékek

Nemzetközi magánjog (HVG-ORAC)

Szerző:

Internetes ár 4 400 Ft

db

Részletek

Általános szociológiai szöveggyűjtemény jogászoknak

Szerző: Meleg Csilla

Internetes ár 4 224 Ft

db

Részletek

Jogszociológia

Szerző: Maczonkai Mihály

Internetes ár 3 984 Ft

db

Részletek

Szociológia jogászoknak (Napvilág Kiadó)

Szerző:

Internetes ár 2 200 Ft

db

Részletek
Keresés
ÚJDONSÁGOK
Dialóg Life


Könyvesboltjaink

Dialóg Eötvös és

HVG-ORAC Könyvesbolt

1053 Budapest, Károlyi u. 17.
Telefon: 06-1-269-95-33
E-mail: nemeth.istvan@dialogcampus.hu
Nyitvatartás: hétfőtől péntekig: 10.00–18.00-ig

 

Dialóg Kaptár Könyvesbolt

7622 Pécs, Universitas u. 2/a
(a Tudásközpont mélyföldszintjén)
Telefon: 06-72-501-630
E-mail: kaptar@dialogcampus.hu
Nyitvatartás: hétfőtől péntekig: 9.00–12.00-ig és 12.30–17.30-ig





Hírlevél

Online
ügyfélszolgálat