Könyvek, E-bookok
Ismertető
Tartalom
Vélemények
A szerzőről

Fenyvesi Csaba, Herke Csongor, Tremmel Flórián

Kriminalisztika

Megjelenés2009-00-00
Méret: B/5
Terjedelem480
Kötéskartonált
ISBN9789639950108
Jelenleg rendelhető.

Ár: 6 980 Ft

Internetes ár: 5 584 Ft

Megrendelés

 
Nyomtatott formában
5 584 Ft

db

Krimináltechnika, krimináltaktika – e két fő részre tagolódik a kötet, illetve az ezek mellékletét képező harmadikra, az interneten megtalálható atlaszra. Olyan alapvetés ez, amit nemcsak a jogászok, joghallgatók, rendőrtisztek, hanem a köz- és magánbiztonságra ügyelő társulások, őrző-védő testületek alkalmazottai, továbbá élvezhető stílusa, egyedülálló képanyaga miatt a kriminalisztika iránt érdeklődő „civil” polgárok is haszonnal forgathatnak. Míg a krimináltechnika a műszaki-technikai eszközök és módszerek (például nyomtan, grafológia, lőfegyvertan, személyazonosítás, csapdák használata, optikai segédeszközök stb.) felhasználását taglalja – feltárva egyben a modern felderítési és vizsgálati eszközöket és módszereket is –, addig a krimináltaktika a nyomozási cselekmények foganatosítását (helyszíni szemle, helyszíni kihallgatás = helyszínelés, kihallgatási módszerek, szembesítés, kényszerintézkedések, nyomozás tervezése és szervezése, integrált bűnüldözés stb.) mutatja be.

A könyvhöz tartozó atlasz a következő linken tekinthető meg:

http://issuu.com/zsuzsapassau/docs/dc_mintapdf_88/18

 


A szerző személyes gondolatai könyvével kapcsolatban:

Mit lát egy igazi kriminalista, ha kinéz az ablakon? Nyomokat és anyagmaradványokat. Az egész életünk a kriminalisztikai fő kérdésekről szól, még a párkapcsolatok is. MI van közöttünk? HOL és MIKOR találkozunk? HOGYAN öleljük egymást? KI-KIVEL van együtt? A MIÉRT kérdése már csak a szakításoknál merül fel. Ezen kérdések izgatják a nyomozókat is, és ezekről szól a kétszáz színes képpel ellátott „mesekönyv” is. Egy biztos: nem lehet elaludni tőle, ébren tartja a figyelmet.

Dr. Fenyvesi Csaba


 

Első rész: Bevezetés 17
I. fejezet: A kriminalisztikáról általában 19
1.1. A kriminalisztika fogalma, célja, rendszere 19
1.1.1. A kriminalisztika fogalma (célja) 19
1.1.2. A kriminalisztika rendszere 19
1.2. A kriminalisztika és a bűnmegelőzés 20
1.2.1. A kriminalisztika közvetett megelőzési funkciója 20
1.2.2. A kriminalisztika közvetlen megelőzési funkciója 21
1.3. A kriminalisztika és a büntető eljárásjog 22
1.3.1. A büntető eljárásjog hatása a kriminalisztikára 22
1.3.2. Kriminalisztika és bizonyítási jog 23
1.4. A kriminalisztika története, szakirodalma 23
1.4.1. A kriminalisztika története 23
1.4.2. A kriminalisztika irodalma 24

Második rész: Krimináltechnika 27
II. fejezet: Nyomtan - általános rész 29
2.1. A nyom fogalma 29
2.2. A nyomok keletkezése 29
2.3. A nyomok osztályozása 31
2.3.1. A nyomok osztályozása a nyomképző fajtája szerint 31
2.3.2. A nyomok osztályozása a nyomhordozón való megjelenésük szerint 31
2.3.3. A nyomok osztályozása a nyom keletkezésében közrejátszó hatások szerint 31
2.3.4. A nyomok osztályozása a nyomhordozón való ábrázolás,
elhelyezkedés, kiterjedtség szerint 32
2.3.5. A nyom keletkezésében közrejátszó hatások szerint 33
2.4. A nyomok biztosítása, felkutatása, rögzítése 34
2.5. A nyomok vizsgálata, azonosítása 38
III. fejezet: Testrészek nyomai 39
3.1. Az emberi testrészek nyomai 39
3.1.1. Az ujj- és tenyérnyomok 39
3.1.2. A lábnyomok 44
3.1.3. Egyéb emberi testrészek nyomai 50
3.2. Az állatok nyomai 52
IV. fejezet: Eszközök nyomai 54
4.1. Eszközök nyomai 54
4.1.1. Az eszköznyomok csoportosítása 54
4.1.2. Zárak felnyitásának nyomai 57
4.1.3. Az eszköznyomok rögzítésére szolgáló alapvető módszerek 60
4.1.4. Az eszköznyomok vizsgálata és azonosítása 60
4.1.5. A közvetlen optikai összehasonlítás főbb módszerei 61
4.2. Közlekedési eszközök (járművek) nyomai 62
4.2.1. A közlekedési eszköznyomok jelentősége 62
4.2.2. A közlekedési eszközök nyomainak csoportosítása 63
4.2.3. A jármű keréknyomainak rögzítése 64
4.2.4. A keréknyomokból levonható következtetések 65
4.2.5. A jármű keréknyomok szakértői vizsgálata és azonosítása 66
V. fejezet: Biológiai anyagmaradványok 68
5.1. Az anyagmaradvány fogalma, jelentősége, csoportosítása 68
5.1.1. Az anyagmaradvány fogalma 68
5.1.2. Az anyagmaradványok jelentősége 68
5.1.3. Az anyagmaradványok csoportosítása 69
5.2. A vér (foltok) 70
5.2.1. A vér felkutatása 70
5.2.2. A felkutatott vérfoltok alakja és a vér mennyisége 71
5.2.3. A vérnyomok rögzítése 72
5.2.4. A vér szakértői vizsgálatával kapcsolatos kérdések 72
5.2.5. A szerológiai vizsgálati módszerek 73
5.3. A haj- és szőrszálak 75
5.3.1. A haj- és a szőrszálak jelentősége, szerkezete 75
5.3.2. Hajszálak, szőrszálak felkutatása, rögzítése 75
5.3.3. A haj- és a szőrszálak vizsgálata 75
5.4. A testváladékok 76
5.5. A DNS-vizsgálatok jelentősége, az ún. "genetikai ujjnyomatok" 78
VI. fejezet: Egyéb anyagmaradványok 80
6.1. Növények maradványai és más szerves anyagmaradványok 80
6.1.1. A növényi eredetű anyagmaradványok 80
6.1.2. A szerves jellegű üzemanyagok 80
6.1.3. A textilmaradványok 80
6.1.4. A kábítószerek 81
6.1.5. A szerves anyagmaradványok rögzítése 82
6.2. Ásványok maradványai és más szervetlen anyagmaradványok 82
6.2.1. Ásványok maradványai 82
6.2.2. Talajmaradványok 82
6.2.3. Fémmaradványok 83
6.2.4. Üvegmaradványok 83
6.3. Vegyes anyagmaradványok 84
6.3.1. Festékek 84
6.3.2. Dohánymaradványok 84
6.4. Porok, szennyeződések ("porológia") 85
6.4.1. A porok 85
6.4.2. Gyertyamaradványok 86
6.5. Az anyagmaradványok felkutatása, biztosítása, rögzítése és vizsgálata (értékelése) 87
VII. fejezet: Igazságügyi kézírásvizsgálat 89
7.1. A kézírásvizsgálat lényege (alapja) 89
7.2. A kézírásvizsgálat tárgya és célja 89
7.2.1. A kézírásvizsgálat tárgya 89
7.2.2. A kézírásvizsgálat célja 90
7.3. Az összehasonlító kézírásvizsgálat módszere és az eredményességét
döntően befolyásoló tényezők 91
7.3.1. Az összehasonlító kézírásvizsgálat módszere 91
7.3.2. Az összehasonlító kézírásvizsgálat eredményessége 91
7.4. Az összehasonlító anyag 91
7.4.1. Az összehasonlító anyag beszerzése, különös tekintettel a névtelen levelekre 91
7.4.2. Az összehasonlító anyag fajtái 92
7.5. Az írássajátosságok 93
7.5.1. Az írássajátosságok fogalma, csoportosítása 93
7.5.2. Az írott beszéd ismérvei 93
7.5.3. A szövegelhelyezés szerinti ismérvcsoportok 93
7.5.4. Az általános írássajátosságok 94
7.5.5. A különös írássajátosságok 94
7.6. Az írástorzítás 95
7.6.1. Az írástorzítás fogalma, fajai 95
7.6.2. Az írásutánzás 95
7.6.3. Az íráselváltoztatás vagy írásferdítés 95
7.6.4. Az autoforgerie 96
VIII. fejezet: Egyéb írásvizsgálatok 98
8.1. A gépírásvizsgálat 98
8.1.1. A gépírásvizsgálat fogalma, célja 98
8.1.2. Gépírásminták 98
8.1.3. Az írógép típusának meghatározása 100
8.1.4. Az írógép azonosítása 101
8.1.5. A gépelő személyének azonosítása 102
8.2. Technikai írásvizsgálatok 103
8.3. Okmányvizsgálat 104
8.3.1. Az okiatok fogalma, fajai 104
8.3.2. Az okiratok és az okirathamisítások csoportosítása 104
8.3.3. Teljes mértékben meghamisított okmányok 104
8.3.4. Részlegesen meghamisított okmányok 105
8.3.5. Nehezen olvasható szövegek tartalmának megállapítása 106
8.3.6. Összetépett iratok helyreállítása 106
8.3.7. Elégett, elszenesedett iratok tartalmának megállapítása 107
8.3.8. Nem látható szövegek rekonstruálása, lefedett szövegrészek vizsgálata 107
8.4. Iratok korának meghatározása 108
8.4.1. A kormeghatározás fajtái 108
8.4.2. A közvetlen kormeghatározás módszerei 108
8.4.3. A közvetett kormeghatározás módszerei 109
8.4.4. A kereszteződési helyek vizsgálata 110
IX. fejezet: Igazságügyi lőfegyvertan 112
9.1. Az igazságügyi lőfegyvertan fogalma, tárgya 112
9.2. A lőfegyver 112
9.2.1. A lőfegyver fogalma, csoportosítása 112
9.2.2. A lőfegyverek alapvető jellemzői 113
9.2.3. A lőfegyver részei és működése 115
9.3. A lőszer 116
9.3.1. A lőszer fogalma, fajai 116
9.3.2. A lőszerek alkatrészei 116
9.4. A fegyverszakértő által tisztázható kérdések 116
9.4.1. A lőfegyverrel kapcsolatos fegyverszakértői kérdések 116
9.4.2. A lőszerrel kapcsolatos fegyverszakértői kérdések 117
9.4.3. A lövést leadó személlyel kapcsolatos fegyverszakértői kérdések 117
9.5. A lőfegyver használatával kapcsolatos helyszíni feladatok 118
9.6. Az alapvető lövési elváltozások 119
9.6.1. A lövési elváltozások osztályozása 119
9.6.2. Az alapvető lövési elváltozások csoportosítása 119
9.7. A kiegészítő lövési elváltozások 120
9.7.1. A kiegészítő lövési elváltozások köre, jellege 120
9.7.2. A különböző anyagokon keletkezett lövési elváltozások 120
9.8. A lövés távolságának, irányának meghatározása 122
9.8.1. A lövés távolságának vizsgálata 122
9.8.2. A lövés irányának vizsgálata 122
9.9. Fegyverazonosítás 123
9.9.1. A fegyverazonosítás fogalma, alapvető módszere 123
9.9.2. Lőfegyver-azonosítás a kilőtt lőszerhüvelyen keletkezett nyomok alapján 123
9.9.3. Lőfegyver-azonosítás a kilőtt lövedéken keletkezett nyomok alapján 124
9.9.4. A fegyverazonosítás módja 125
X. fejezet: Személyazonosítás, daktiloszkópia 128
10.1. Bertillon személyazonosító rendszere 128
10.2. A személyleírás 128
10.2.1. A személyleírás fogalma 128
10.2.2. A személyleírás módja 129
10.3. Az "emlékezeti" arcképek fajtái 129
10.4. A daktiloszkópia fogalma és alapelvei 131
10.4.1. A daktiloszkópia fogalma 131
10.4.2. A daktiloszkópia alapelvei 131
10.5. Az ujjnyomok és az ujjnyomatok osztályozása 131
10.6. Főosztályképletek 132
10.7. Alosztályképletek 133
10.8. Személyazonosítás a tízujjas nyilvántartás alapján 134
10.9. Az egyujjas nyilvántartás (monodaktiloszkópia) 135
XI. fejezet: Bűnügyi nyilvántartás 137
11.1. A bűnügyi nyilvántartás fogalma, jelentősége, rendszere 137
11.1.1. A bűnügyi nyilvántartás fogalma, jelentősége 137
11.1.2. A bűnügyi nyilvántartás rendszere 137
11.2. A személyekkel kapcsolatos nyilvántartások 138
11.2.1. A bűntettesek nyilvántartása 138
11.2.2. A modus operandi nyilvántartás 138
11.2.3. Ismeretlen holttestek nyilvántartása 138
11.3. A személykörözés 139
11.4. A bűncselekményekkel kapcsolatos nyilvántartások 139
11.4.1. A modus operandi nyilvántartás 139
11.4.2. Kiderítetlen helyszíni ujj- és tenyérnyomok nyilvántartása 139
11.4.3. Körözött tárgyak nyilvántartása 140
11.5. A tárgykörözés 140
11.6. Egyéb nyilvántartások 140
XII. fejezet: Sajátos krimináltechnikai eszközök és módszerek 143
12.1. "Szagnyomok", szagazonosítás (odorológia) 143
12.2. Eltávolított beütések vizsgálata (metallográfia) 145
12.3. Csapdák használata 146
12.3.1. A csapda fogalma 146
12.3.2. A krimináltechnikai csapdák fajtái 147
12.3.3. A csapda telepítése, realizálása, felszámolása 148
12.4. Optikai segédeszközök alkalmazása 148
12.4.1. A bűnügyi fényképezés fogalma, jelentősége 148
12.4.2. Panorámafelvételek 149
12.4.3. Reflexfényképezés 150
12.4.4. Az egyes nyomozati cselekményekkel összefüggő fényképezés 150
12.4.5. Mozgókép, videófilm készítése 152
12.5. Akusztikai segédeszközök alkalmazása 153
12.5.1. A magnetofon kriminalisztikai alkalmazása 153
12.5.2. A magnetofon alkalmazása a titkos felderítésben 154
12.6. Titkos krimináltechnikai információszerző eszközök 154
12.6.1. Bírói engedélyhez nem kötött titkos információszerzés 155
12.6.2. Bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés 155
12.6.3. Egyes krimináltechnikai titkos információszerzési eszközök 156
12.7. Hangazonosítás 158
12.7.1. A hangazonosítás kriminalisztikai vizsgálatáról és jelentőségéről 158
12.7.2. A beszéd (hang) ismérvei (sajátosságai) 159
12.7.3. A hangelemzés 160
12.7.4. A hangösszehasonlítás 160
XIII. fejezet: Krimináltechnikai szakértők és szaktanácsadók igénybevétele. Azonosításelmélet 163
13.1. A krimináltechnikai szakértők és szaktanácsadók igénybevétele és jogállása 163
13.2. A krimináltechnikai szakértőnek feltehető kérdések
és a szakértői vizsgálatok csoportosítása 165
13.2.1. A csoportmeghatározásra vonatkozó kérdések 165
13.2.2. Az azonosításon kívüli kérdések 165
13.3. A kriminalisztikai azonosításelmélet 165
13.3.1. Azonosítás tágabb és szűkebb értelemben 165
13.3.2. Az azonosításelmélet alapelvei 166
13.3.3. Az azonosítás fő alkotóelemei 167
13.3.4. Az azonosítás főbb szakaszai (mozzanatai) 168
13.3.5. A valószínűségi szakvélemények problémája 168
Harmadik rész: Krimináltaktika 171
XIV. fejezet: A helyszíni szemle 173
14.1. A helyszíni szemle fogalma, a helyszínek és a helyszíni szemlék fajtái 173
14.1.1. A helyszíni szemle lényege (fogalma) 173
14.1.2. A helyszín fajtái 174
14.1.3. A helyszíni szemle fajtái, rokonjelenségei 175
14.2. Felkészülés a helyszíni szemlére 176
14.2.1. A felkészülés jellege és jelentősége 176
14.2.2. A helyszín biztosítása 177
14.2.3. A személyi és tárgyi feltételek biztosítása 177
14.2.4. Elsődleges intézkedések a helyszíni szemle megkezdése előtt 178
14.3. A helyszíni szemle lefolytatásának taktikai követelményei 178
14.3.1. A helyszíni szemle statikus (összképrögzítő) szakasza 178
14.3.2. A helyszíni szemle dinamikus (nyomkereső) szakasza 179
14.4. A helyszíni szemle eredményeinek rögzítése 181
14.4.1. A jegyzőkönyv 181
14.4.2. A helyszínrajz 182
14.4.3. A fényképezés 183
14.4.4. Egyéb rögzítésmódok 183
14.5. A helyszíni szemle eredményeinek értékelése 184
14.5.1. A helyszíni szemle eredményeinek felderítésbeli jelentősége 184
14.5.2. A helyszíni szemle eredményeinek bizonyításbeli jelentősége 185
XV. fejezet: Bizonyítási kísérlet 187
15.1. A bizonyítási kísérlet fogalma, jelentősége (célja) 187
15.1.1. A bizonyítási kísérlet fogalma 187
15.1.2. A bizonyítási kísérlet jelentősége 187
15.1.3. A bizonyítási kísérlet fajtái 188
15.2. Felkészülés a bizonyítási kísérletre 189
15.3. A bizonyítási kísérlet lefolytatásának taktikai követelményei 189
15.3.1. A lehetőleg azonos körülmények biztosítása 189
15.3.2. A résztvevői kör korlátozása 189
15.3.3. A bizonyítási kísérlet szakaszossága, tagoltsága 190
15.4. A bizonyítási kísérlet eredményeinek rögzítése 190
15.5. A bizonyítási kísérlet eredményeinek értékelése 191
15.5.1. Az eredmény fajtái 191
15.5.2. A bizonyítási kísérlet eredményének felhasználása 191
15.5.3. A negatív és pozitív eredmény közvetlen és közvetett bizonyítékként értékelésének problémája 191
XVI. fejezet: Helyszínelés 193
16.1. A helyszínelés fogalma, jelentősége és fajtái 193
16.1.1. A helyszínelés fogalma 193
16.1.2. A helyszínelés sajátságai 193
16.1.3. A helyszínelés fajtái 194
16.2. Felkészülés a helyszínelésre 195
16.2.1. A helyszínelést megelőző mozzanatok 195
16.2.2. A résztvevők köre 195
16.2.3. A tárgyi feltételek biztosítása 195
16.3. A helyszínelés lefolytatásának taktikai követelményei 196
16.3.1. Kedvező légkör kialakítása 196
16.3.2. A vallomástevő spontaneitásának, kezdeményezőkészségének
tiszteletben tartása 196
16.3.3. A helyszínelés szakaszos lefolytatása 196
16.4. A helyszínelés rögzítése 197
16.5. A helyszínelés eredményeinek értékelése 197
XVII. fejezet: Felismerésre bemutatás 199
17.1. A felismerésre bemutatás fogalma, jelentősége, fajtái és elhatárolása 199
17.1.1. A felismerésre bemutatás fogalma 199
17.1.2. A felismerésre bemutatás jelentősége 200
17.1.3. A felismerésre bemutatás fajtái 200
17.2. Felkészülés a felismertetésre 200
17.2.1. A felismertetés szükségességének vizsgálata 200
17.2.2. Az előzetes kihallgatások 200
17.2.3. A befolyásolásmentes felismerés feltételeinek biztosítása 201
17.3. A felismertetés lefolytatásának taktikai követelményei.
A befolyásmentes választási lehetőség biztosítása 201
17.3.1. A befolyásmentesség biztosításának követelménye 201
17.3.2. Az eredetivel lehetőleg azonos észlelési körülmények 202
17.3.3. A felismertetés egyéb taktikai kérdései 202
17.4. A felismerésre bemutatás eredményeinek rögzítése 203
17.5. A felismertetés eredményeinek értékelése 203
17.5.1. A felismertetés szabályosságának vizsgálata 203
17.5.2. Az informális és az alakszerű felismertetés viszonya 203
17.5.3. A felismerésrésre bemutatás értékelésének főbb területei 203
17.6. A helyszíni szemle és a helyszínhez (is) kapcsolható nyomozási cselekmények elhatárolásának összefoglalása 204
XVIII. fejezet: Kihallgatás 205
18.1. A kihallgatás fogalma, fajtái és menete 205
18.1.1. A kihallgatás fogalma 205
18.1.2. A kihallgatás fajtái 205
18.1.3. A kihallgatás menete 207
18.2. Kihallgatás és kriminálpszichológia 209
18.2.1. A kihallgatás bizonyításelméleti megközelítése, főbb jellemzői 209
18.2.2. A vallomások lélektana, a kihallgatottak kriminálpszichológiája 211
18.2.3. A kihallgatás lélektana, a kihallgatók kriminálpszichológiája 213
18.2.4. Kriminálpszichológus igénybevétele 216
XIX. fejezet: A terhelt kihallgatása 218
19.1. A terhelt kihallgatásának fogalma, főbb jellemzői 218
19.2. Felkészülés a gyanúsított kihallgatására 219
19.2.1. Az első kihallgatás időzítése 219
19.2.2. A kihallgatáson felteendő kérdések összeállítása 219
19.2.3. A kihallgatási terv 219
19.3. A kihallgatás megkezdésének garanciális mozzanatai 220
19.4. Az érdemi kihallgatás 220
19.4.1. Az összefüggő előadás 220
19.4.2. A kérdések feltevése 221
19.4.3. A terhelt vallomásának rögzítése és menetközbeni értékelése 222
XX. fejezet: A tanú kihallgatása 226
20.1. A tanúkihallgatás fogalma, főbb ismérvei 226
20.2. Felkészülés a tanúkihallgatásra 227
20.2.1. A tanúk felkutatása 227
20.2.2. A felkészülés sajátságos vonásai 227
20.3. A tanúkihallgatás lefolytatása 228
20.3.1. A tanú személyiségének megfigyelése 228
20.3.2. A szuggesztió csökkentése (kiküszöbölése) 228
20.4. A tanúvallomás rögzítése, eredményeinek értékelése 229
20.4.1. A tanúvallomás rögzítése 229
20.4.2. A hamis tanúvallomás kiszűrése 229
XXI. fejezet: A sértett kihallgatása 231
21.1. A sértett kihallgatásának fogalma és jelentősége 231
21.2. A sértett tudomásszerzése, -megőrzése és -közlése 232
21.3. A sértett kihallgatásának főbb mozzanatai, taktikai követelményei 233
21.3.1. A sértett személyiségének megismerése 233
21.3.2. A kriminálpszichológiai sajátosságok figyelembe vétele 233
21.3.3. A gyermeksértett kihallgatása 233
XXII. fejezet: Szembesítés 235
22.1. A szembesítés fogalma, és jelentősége 235
22.1.1. A szembesítés fogalma, lényegi ismérvei 235
22.1.2. A szembesítések osztályozása 235
22.2. Felkészülés a szembesítésre 237
22.3. A szembesítés lefolytatása 238
22.3.1. A kérdések feltevése, sorrendje és részletezése 238
22.3.2. A szembesítésen történő vallomásmódosítás kezelése 238
22.4. A szembesítés rögzítése 239
22.4.1. Egy- vagy többhasábos jegyzőkönyv használata 239
22.4.2. A hangfelvétel útján történő rögzítés 239
XXIII. fejezet: A kényszerintézkedések taktikája 241
23.1. A kényszerintézkedések taktikájának viszonylagos elhanyagoltsága
és időszerűsége 241
23.2. A kényszerintézkedések időzítése 241
23.2.1. A túl korai kényszerintézkedések 241
23.2.2. A túl későn foganatosított kényszerintézkedések 242
23.3. A kényszerintézkedések halaszthatatlansága és megismételhetetlensége 242
23.3.1. A kényszerintézkedések halaszthatatlansága 242
23.3.2. A kényszerintézkedések megismételhetetlensége 243
23.4. A házkutatás taktikája 243
23.4.1. A házkutatás fogalma és jelentősége 243
23.4.2. Felkészülés a házkutatásra 244
23.4.3. A házkutatás lefolytatása 245
23.4.4. A házkutatás eredményeinek rögzítése és értékelése 246
XXIV. fejezet: A nyomozás tervezése és szervezése 247
24.1. A tervezés és a szervezés 247
24.2. A nyomozás (tervezés) mint verziókkal végzett munka 248
24.2.1. A verzió fogalma és felosztása 248
24.2.2. A verziók helye és szerepe a nyomozásban 248
24.3. A nyomozás tervezésének főbb típusai, a szervezés kritikus pontjai 251
24.3.1. A nyomozási terv típusai 251
24.3.2. A nyomozási terv kritikus pontjai 251
24.4. A nyomozás tervezésének módja 252
24.4.1. A lineáris terv 252
24.4.2. A hálóterv 252
XXV. fejezet: Integrált bűnüldözés 254
25.1. Az ún. szervezett bűnözés megjelenése 254
25.2. A magyar bűnügyi rendőrség a szervezett bűnözés ellen 255
25.2.1. Szervezeti reformok a rendőrségnél 255
25.2.2. A rendőrség számítástechnikai fejlesztése 256
25.3. A forró nyomon üldözés mint az integrált bűnüldözés része 257
25.4. Nemzetközi együttműködés a szervezett bűnözés felderítésére, megelőzésére 259
25.4.1. Interpol 259
25.4.2. Europol 260
25.4.3. Nemzetközi szerződések 260
XXVI. fejezet: Kitekintés - A kriminalisztika jövője 263
26.1. A kriminalisztika napjainkig tapasztalt fejlődési tendenciái 263
26.2. A kriminalisztika várható perspektívái 263

Általános irodalom:
Magyar nyelvű irodalom 265
Idegen nyelvű alapművek 269
Név- és tárgymutató 271
Rövidítések 285

Nincs még vélemény!



Jelentkezzen be az oldalra, és írja meg véleményét!


Fenyvesi Csaba

Fenyvesi Csaba a PTE ÁJK Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszék habilitált egyetemi docense, doktori aliskola vezetője. Jogi és közgazdasági tudományos munkája mellett védőügyvédi praxissal is rendelkezik. Eddig négy monográfiát írt, hat büntető eljárásjogi és kriminalisztikai egyetemi tankönyv társszerzője és tizenkét kötet szakmai szerkesztője volt. Egyéb publikációinak száma eléri a kettőszázhetvenet, összesen tizenkilenc országban jelent meg tanulmánya. Négy nemzetközi és öt magyar szakmai társaság, illetve szerkesztőség tagja. Munkáját Arany Katedra, Kiváló Ügyvédi Munkáért és PAB Tudományszervezési Díjjal ismerték el.

Herke Csongor

Dr. Herke Csongor a PTE ÁJK Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék tanszékvezető egyeti tanára, a Kriminalisztikai Szakirányú Továbbképzés szakvezetője, ügyvéd. Számos magyar és nemzetközi tudományos társaság tagja. Több mint félszáz publikációja jelent meg.
A szerző életrajzát, tudományos munkásságát lásd bővebben itt.

Tremmel Flórián

Dr. Tremmel Flórián a PTE ÁJK emeritus professzora, a Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék egyetemi tanára, a magyar büntetőeljárás elismert szakértője, egyénisége, a Közép-Európai Bűnügyi Együttműködés (CECC) egyik alapítója.

Kapcsolódó termékek

Poligráf - Műszeres vallomásellenőrzés a bűnügyekben (NKE)

Szerző: Budaházi Árpád

Internetes ár 3 500 Ft

db

Részletek

Szembesítés (Szemtől szembe a bűnügyekben)

Szerző: Fenyvesi Csaba

Internetes ár 3 744 Ft

db

Részletek

Európai büntetés-végrehajtási jog

Szerző: Vókó György

Internetes ár 4 784 Ft

db

Részletek

Halálbüntetés pró és kontra (HVG-ORAC)

Szerző:

Internetes ár 3 900 Ft

db

Részletek
Keresés
ÚJDONSÁGOK
Dialóg Life


Könyvesboltjaink

Dialóg Eötvös és

HVG-ORAC Könyvesbolt

1053 Budapest, Károlyi u. 17.
Telefon: 06-1-269-95-33
E-mail: nemeth.istvan@dialogcampus.hu
Nyitvatartás: hétfőtől péntekig: 10.00–18.00-ig

 

Dialóg Kaptár Könyvesbolt

7622 Pécs, Universitas u. 2/a
(a Tudásközpont mélyföldszintjén)
Telefon: 06-72-501-630
E-mail: kaptar@dialogcampus.hu
Nyitvatartás: hétfőtől péntekig: 9.00–12.00-ig és 12.30–17.30-ig





Hírlevél

Online
ügyfélszolgálat