Könyvek, E-bookok
Ismertető
Tartalom
Vélemények
A szerzőről

Szente Zoltán

Érvelés és értelmezés az alkotmányjogban

Megjelenés2013-00-00
Méret: 168x238
Terjedelem256
Kötéskartonált
ISBN9786155376054
Jelenleg rendelhető.

Ár: 3 680 Ft

Internetes ár: 2 944 Ft

Megrendelés

 
Nyomtatott formában
2 944 Ft

db

Szente Zoltán új könyvének egyik üzenete szerint ahhoz, hogy bárki sikerrel vegyen részt az alkotmányjogi vitákban, fontos, hogy tisztában legyen a jogi érvelés módszereivel, íratlan szabályaival. A kötet bemutatja a helyes és a hibás érvelések legfontosabb formáit és jellemzőit. Második része az alkotmány- és törvényértelmezéssel foglalkozik. Az olvasó átfogó és jól rendszerezett képet kap napjaink alkotmányjogi értelmezéselméleteiről, a legismertebb doktrínákról, standardokról, tesztekről és kánonokról. A könyvet a hazai alkotmánybíráskodás első két évtizedének kritikai értékelése zárja. A kötet mindenkinek ajánlható, aki érdeklődik az alkotmányjog elmélete és módszertana iránt, s minden bizonnyal hasznos kiindulópontja lesz későbbi vitáknak és további kutatásoknak is.

Tartalomjegyzék

Előszó 11

I. Rész
Érveléstan

Bevezetés       15

I.         Az alkotmányjogi érveléstan alapjai  17

1.         A jogi érvelés fogalma és sajátosságai           17

2.         Az érvelések formái   18

2.1.      Helyes és helytelen érvelési formák   18

2.2.      Erős és gyenge érvelések       19

2.3.      Jogkérdésre és ténykérdésre irányuló érvelések        20

3.         Az alkotmányjogi érvelés tárgya és céljai      20

3.1.      Az alkotmányjogi viták típusai          20

3.2.      Célok és a felek pozíciója      21

4.         Mérlegelés az alkotmányjogban         22

5.         Igazolás az alkotmányjogban 25

5.1.      Az igazolás fogalma és szükségessége          25

5.2.      Az igazolás típusai     27

II.        Helyes érvelések         29

1.         Logikai érvelés           30

1.1.      A logikai érvelés fogalma és elemei   30

1.2.      A logikai érvelés formái         31

1.2.1.   A deduktív érvelés     31

1.2.2.   Az induktív érvelés    32

1.2.3.   Az analogikus érvelés 32

1.3.      Fontosabb logikai összefüggések      33

1.4.      A logikai érvelés problémái    35

2.         Szabályalapú érvelés  37

3.         Dogmatikai érvelés     38

3.1.      Rendszertani (kontextuális) érvelés   39

3.2.      A cél szerinti (teleologikus) érvelés   41

3.3.      Jogelvek alapján való érvelés 41

3.4.      Jogi maximák alapján történő érvelés            44

4.         Precedensek szerinti érvelés (stare decisis)   46

5.         Jog-összehasonlítás    49

6.         Analógia, kiterjesztő és megszorító értelmezés, vélelem és fikció    55

7.         Egyéb (kisegítő) érvelési módok       57

7.1.      Értékelvű érvelés        57

7.2.      Empirikus érvelés       58

7.3.      Szemantikai érvelés    59

III. Hibás érvelések    61

1.         Formális (non sequitur) érvelési hibák           62

1.1.      A következmény állítása        62

1.2.      A feltételes premissza tagadása         63

1.3.      Az alternatíva tagadása          63

1.4.      Lényegtelen vagy irreleváns konklúzió (árnyékbokszolás, ignoratio elenchi)          64

1.5.      A hibás érvből hibás érvelésre következtetés érvelési hibája
(argument from fallacy)         64

2.         Argumentum ad hominem érvelések 65

3.         Téves premisszák        68

3.1.      Inkonzisztencia (belső ellentmondás)            68

3.2.      Komplex premissza (vagy komplex kérdés)  69

3.3.      Hibás dilemma           70

3.4.      A nemtudásra való apellálás (argumentum ad ignorantiam) 70

3.5.      Argumentum ad populum      71

3.6.      Téves analógia            71

3.7.      Az ellenérv negligálása          72

3.8.      Klasszifikációs hibák  72

4.         Következtetési hibák  73

4.1.      Körkörös (körbenforgó) érvelés (begging the question; petitio principii,
circulus in probando, circular reasoning, tautológia) 73

4.2.      Feloldhatatlan ellentmondás (jogi paradoxonok)      73

4.3.      Csúszdaérvelés           74

4.4.      Hegeli hiba     75

4.5.      Ad hoc magyarázat    75

4.6.      A (káros) következményekre való hivatkozás és a csúszós lejtő érvelés
(slippery slope)           75

4.7.      Egyéb oksági hibák    76

5.         Adathibák       77

5.1.      Anekdotikus és hozzáférhetetlen adatok használata            77

5.2.      Értelmetlen/irreleváns/hamis adatok használata        77

6.         Definíciós hibák         78

6.1.      Téves definíció           78

6.2.      Kétértelműség és bizonytalanság       78

7.         Pszichikai alapú hibás érvelések        79

7.1.      Performatív és minősítő kifejezések használata        79

5.2.      Tekintélyre való hivatkozás (argumentum ad verecundiam) 80

5.3.      Érzelmekre appellálás 81

 

Felhasznált irodalom az I. Részhez   83

II. Rész
Értelmezéstan

Bevezetés       89

I.         A jogértelmezés fogalma és szükségessége   93

II.        Az alkotmány- és törvényértelmezés problémái        99

1.         A jogalkalmazás (-értelmezés) és a jogalkotás elválasztása   99

2.         A non liquet problémája         102

3.         Bírói aktivizmus és önkorlátozás       109

4.         Alkotmány- versus törvényértelmezés          113

5.         Alkotmányelmélet és az alkotmány autoritása          116

6.         A határozatlanság és a kétértelműség problémája     118

7.         Az alkotmányos rendelkezések jellege          121

8.         Az értelmezés eredménye: a helyes válasz problémája         124

III. Az alkotmány- és törvényértelmezés módszerei.
Az értelmezési elméletek       127

1.         Egységes és plurális értelmezéselméletek      127

2.         Az értelmezési elméletek osztályozásai         130

3.         Az értelmezéselméletek közti választás nehézségei  135

IV. Egyes értelmezéselméletek          139

1.         Nyelvtani-logikai értelmezés (textualizmus) 139

1.1.      A textualista értelmezés fogalma és igazolása           139

1.2.      A nyelvtani-logikai értelmezés típusai           143

1.2.1.   Szigorú és mérsékelt textualista szövegolvasat         143

1.2.2.   Originalista versus értelmezés kori textualizmus       144

1.3.      A textualizmus kritikái           145

2.         Az eredeti szándék szerinti értelmezés (originalizmus, intencionalizmus, interpretivizmus)           146

2.1.      Az eredeti szándék szerinti értelmezés fogalma és igazolása           146

2.2.      Az originalista értelmezés típusai      151

2.2.1.   Textualista originalizmus        151

2.2.2.   Az eredeti szándék (intencionalizmus) szerinti originalizmus          152

2.2.3.   A szubjektív szándék tana     152

2.2.4.   Az objektív szándék elmélete            153

2.2.5.   Szigorú versus mérsékelt originalizmus         153

2.3.      Az originalizmus kritikái        154

3.         Kontextuális (rendszertani, strukturális) értelmezés 161

3.1.      A kontextuális értelmezés fogalma, igazolása és típusai       161

3.2.      A rendszertani értelmezés kritikái      163

4.         A norma célja szerinti értelmezés (teleologizmus)     166

4.1.      A cél szerinti értelmezés fogalma és igazolása          166

4.2.      A teleologikus értelmezés típusai       168

4.3.      A teleologikus értelmezés kritikái      169

5.         Morális és természetjogi értelmezés   170

5.1.      A természetjogi értelmezési iskolák és igazolásuk    170

5.2.      Az alkotmány morális értelmezésének elméletei       172

5.3.      A természetjogi értelmezés és a morális olvasat kritikái       177

6.         Jogi pragmatizmus      182

6.1.      A pragmatikus értelmezés fogalma és igazolása        182

6.2.      A pragmatizmus kritikái         184

7.         A precedensek szerinti értelmezés (stare decisis elve, common law értelmezés)     185

7.1.      A common law értelmezés fogalma és igazolása       185

7.2.      A precedensek szerinti értelmezés kritikái     187

8.         Egyéb elméletek         188

V. Értelmezési doktrínák, standardok, tesztek és regulák
az alkotmányjogban   191

1.         Alkotmányértelmezési doktrínák       192

1.1.      Az „élő alkotmány” doktrínája          192

1.2.      Az alkotmány egységének, a „gyakorati összhang”
és az alkotmánykonform értelmezés doktrínái          195

1.3.      Közös alkotmányos hagyományok és általánosan elfogadott megoldások  196

1.4.      A „legfőbb elvek” doktrínája 197

1.5.      Az autonóm fogalmak doktrínája      198

1.6.      Alapjogi doktrínák     199

1.7.      Államszervezeti doktrínák     200

1.7.1.   Az állami szervek együttműködésének doktrínái     200

1.7.2.   Egyéb hatalommegosztási doktrínák 201

2.         Értelmezési standardok és tesztek     202

2.1.      Alapjogi standardok és tesztek          202

2.1.1.   A szükségességi-arányossági teszt     202

2.1.2.   Összemérés, kiegyenlítés (Balancing)           207

2.1.3.   A szigorú vizsgálat tesztje az amerikai alkotmányjogban     209

2.1.4.   Ésszerűségi és közérdekűségi tesztek            212

2.1.5.   Speciális alapjogi tesztek       213

3.         Értelmezési segédelvek, regulák        214

3.1.      Értelmezési elveket tartalmazó kánonok       216

3.2.      Szövegértelmezési kánonok   217

3.3.      (Jog)logikai kánonok  221

3.4.      Konfliktusfeloldó kánonok    223

3.5.      Értéktartalmú segédelvek      225

VI. Alkotmányértelmezés Magyarországon  227

1.         Az 1989-es alkotmányos alapok és az Alkotmánybíróság szerepfelfogása  228

2.         Az Alkotmánybíróság által alkalmazott értelmezési módszerek       232

2.1.      A szövegtől való eltávolodás és a „láthatatlan alkotmány”
az 1990-es évek esetjogában 232

2.1.1.   A cél szerinti (teleologikus) értelmezés         232

2.1.2.   Az Alkotmány természetjogi és morális olvasata      233

2.1.3.   Jog-összehasonlítás, és az alkotmányjogi doktrínák importja           235

2.1.4.   Pragmatizmus 237

2.2.      A szövegen alapuló értelmezési módszerek   238

2.2.1.   Nyelvtani-logikai értelmezés  238

2.2.2.   Az alkotmányozó eredeti szándéka szerinti értelmezés        239

2.2.3.   Rendszertani (kontextuális) értelmezés         240

2.3.      Alkotmánybírósági tesztek és konstrukciók alkalmazása     241

3.         Az Alkotmánybíróság értelmezési gyakorlatának jellemzői és okai 242

3.1.      Az alkotmányértelmezés paradoxonjai          242

3.2.      Az alkotmányértelmezést befolyásoló változók        243

3.2.1.   A politikai kontextus 243

3.2.2.   Az alkotmánybírák politikai és morális attitűdjei      244

3.2.3.   Intézményi érdekek    246

3.2.4.   Szakmai háttér és bírói szerepfelfogás          247

 

Felhasznált irodalom a II. Részhez    249

Nincs még vélemény!



Jelentkezzen be az oldalra, és írja meg véleményét!


Szente Zoltán

Szente Zoltán a győri Széchenyi István Egyetem jogi karának egyetemi tanára, az MTA doktora. Az általa alapított Parlamenti Kutatások Központjának vezetője. Fő kutatási területei a parlamenti jog, az összehasonlító alkotmányjog és a modern európai alkotmánytörténet. Fontosabb művei: Bevezetés a parlamenti jogba, Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet 1945–2005, Kormányzás a dualizmus korában.

Kapcsolódó termékek

Magyar alkotmányjog I.

Szerző: Petrétei József

Internetes ár 4 544 Ft

db

Részletek

Alapjogok (Alkotmánytan II.) (Osiris Kiadó)

Szerző:

Internetes ár 4 480 Ft

db

Részletek

Bölcselet, vallás, állami egyházjog

Szerző: Ádám Antal

Internetes ár 4 785 Ft

db

Részletek

A közszereplők személyiségi jogai

Szerző: Tattay Levente

Internetes ár 4 784 Ft

db

Részletek

Magyarországot saját alkotmánya nélkül kormányozni nem lehet

Szerző: Kukorelli István

Internetes ár 4 400 Ft

db

Részletek

Érvelés és értelmezés az alkotmányjogban

Szerző: Szente Zoltán

Internetes ár 2 944 Ft

db

Részletek
Keresés
ÚJDONSÁGOK
Dialóg Life
  • Gyermekeink és a hit
  • Olyan undokok vagytok! – Ahogy a szülők, óvónők a gyermeki konfliktusokat megoldhatják
  • Anyanyelvi észtekergető - Kreatív nyelvi feladatsorok 6-7. és 8-10. osztályosok számára
  • Szabaduljunk meg lelki terheinktől - Éljünk könnyebben!
  • Ne féljünk mások könnyeitől - Hogyan segítsük gyászoló barátainkat és hozzátartozóinkat?


Könyvesboltjaink

Dialóg Eötvös és

HVG-ORAC Könyvesbolt

1053 Budapest, Károlyi u. 17.
Telefon: 06-1-269-95-33
E-mail: nemeth.istvan@dialogcampus.hu
Nyitvatartás: hétfőtől péntekig: 10.00–18.00-ig

 

Dialóg Kaptár Könyvesbolt

7622 Pécs, Universitas u. 2/a
(a Tudásközpont mélyföldszintjén)
Telefon: 06-72-501-630
E-mail: kaptar@dialogcampus.hu
Nyitvatartás: hétfőtől péntekig: 9.00–12.00-ig és 12.30–17.30-ig





Hírlevél

Online
ügyfélszolgálat