Ismertető
Tartalom
Vélemények
A szerzőről

Béli Gábor

Magyar jogtörténet - A tradicionális jog

Megjelenés2009-00-00
Méret: B/5
Terjedelem368
Kötéskeménytáblás
ISBN9789639123120
Jelenleg rendelhető.

Ár: 5 980 Ft

Internetes ár: 4 784 Ft

Megrendelés

 
Nyomtatott formában
4 784 Ft

db

 

I. rész: A tradicionális jog intézménytörténete
1. fejezet: Magánjog
1. § A magánjog forrásai
1.1. Törvények
1.1.1. A személyes királyság korabeli dekrétumok
1.1.2. A XIII-XIV. századi dekrétumok
1.1.3. Országgyűlési törvények
1.2. Privilégiumok
1.3. Királyi rendeletek vagy pátensek
1.4. Statútumok
1.5. A szokásjog és a Hármaskönyv
1.5.1. A Hármaskönyv keletkezése
1.5.2. A Hármaskönyv szerkezete és magánjoga
1.5.3. A Hármaskönyv reformjának kísérlete: a Négyeskönyv és az Új Hármaskönyv és a Hármaskönyv kommentárjai
1.6. A felsõbíróságok döntvényei

2. § Személyi jog
2.1. Az ember mint jogalany
2.2. A jogképesség
2.2.1. Szabadok és nemesek
2.2.2. Félnemesek
2.2.3. Egyházi nemesek vagy prédiálisok
2.2.4. Honoráciorok
2.2.5. Vendégek, városi polgárok
2.2.6. Rabszolgák, felszabadítottak vagy szabadosok és jobbágyok
2.2.7. Sajátos társadalmi szervezetük alapján elkülönülő népcsoportok és népelemek tagjai
2.2.8. Vallási alapon korlátozott jogképességûek
2.2.9. A nem. A nők jogképessége
2.2.10. A törvényes házasságon kívül születettek jogképessége
2.3. A cselekvõképesség
2.3.1. Nem törvényes korúak
2.3.2. Törvényes korúak
2.3.3. Teljes korúak
2.3.4. A korvizsgálat
2.4. Az önjogúság
2.5. A jogi személyek
2.5.1. Királyi kincstár
2.5.2. Egyetemek vagy közösségek, községek, testületek, társulatok
2.5.3. Alapítványok
2.5.4. A jogi személyek jogképességének terjedelme

3. § Családjog
3.1. A házasság
3.1.1. A házasságkötés módja a tridenti formula recepciója után
3.1.2. Bontó akadályok
3.1.3. A házasság felbontása
3.2. A rokonság
3.3. Az atyai hatalom
3.3.1. Az atyai hatalom tartalma
3.3.2. Az atyai hatalom megszûnése
3.3.3. Az atyai hatalmat megszüntetõ osztozás
3.4. A gyámság
3.5. A gondnokság

4. § Dologi jog
4.1. A dolgok és a dolgok felosztása
4.1.1. Forgalmon kívüli dolgok
4.1.2. Ingók és ingatlanok
4.1.3. A jószágok felosztása eredetük szerint
4.1.4. Nemes jószágok
4.1.5. A becsûk
4.2. A birtok
4.2.1. A birtok hatásai
4.2.2. Az elévülés, elbirtoklás
4.3. A tulajdonjog
4.3.1. A tulajdon korlátai
4.3.2. A családi osztatlanság, vagyonközösség
4.3.3. Az osztály
4.3.4. A nemesi közbirtokosság
4.4. Az adomány. A királyi adományozási rendszer
4.4.1. Az adomány általában
4.4.2. Az adományok fajai
4.4.3. A királyi adományozás és adománylevél
4.4.4. Az adományozás jogcímei
4.4.5. A magánadományozás és az arról felvett oklevél
4.4.6. A bevezetés vagy beiktatás
4.5. A zálogjog
4.5.1. A zálogjog tartalma
4.5.2. A zálogjog keletkezése, megszûnése

5. § Szerzõdési jog
5.1. A szerzõdés általában
5.1.1. A szerzõdés alakja, a (be)vallás és az örökvallás
5.1.2. A szerzõdés érvénytelensége
5.1.3. A szerzõdés tárgya
5.1.4. A szerzõdés megerõsítése
5.1.5. A szerzõdés teljesítése
5.2. Adásvétel
5.2.1. Az adásvétel tárgyai
5.2.2. A vételár
5.2.3. A szerzõdés létrejötte és a felek kötelezettségei
5.2.4. Visszavásárlási vagy visszaváltási jog
5.2.5. Elõvásárlási jog
5.3. Csere
5.3.1. A csere tárgyai
5.3.2. A szerzõdés létrejötte
5.3.3. Vegyes csere
5.3.4. Az ingatlancsere különös neme
5.4. Ajándékozás
5.4.1. Az ajándékozás tárgya
5.4.2. A szerzõdés létrejötte
5.4.3. Ajándékozási kikötések
5.4.4. Halál esetére szóló ajándékozás
5.5. Kölcsön
5.5.1. A kölcsön tárgyai
5.5.2. A kamat
5.5.3. A szerzõdés létrejötte és a felek kötelezettségei
5.6. Zálogkölcsön, zálogszerzõdés
5.6.1. A zálogkölcsön tárgya
5.6.2. A pénz felhasználásának lehetõvé tételéért nyújtott vagyoni ellenszolgáltatás
5.6.3. A szerzõdés létrejötte és a felek kötelezettségei
5.6.4. A zálogos ingatlan elörökítése
5.7. Haszonkölcsön
5.8. Dologbérlet és haszonbérlet
5.8.1. A bérlet és haszonbérlet tárgyai
5.8.2. A bér
5.8.3. A bérlet és haszonbérlet tartama
5.8.4. A szerzõdés létrejötte és a felek kötelezettségei
5.8.5. A szerzõdés felmondása
5.9. Nyájak haszonbérlete
5.10. Vállalkozás
5.11. Munkaszerzõdés

6. § Különös lekötelezési viszonyok
6.1. Szerzõdéses szolgálati vagy familiárisi lekötelezés
6.1.1. A jogviszony alanyai
6.1.2. A jogviszony létrejötte és megszûnése
6.1.3. A familiáris kötelezettségei
6.1.4. Az úr kötelezettségei
6.2. Az egyház örökös szolgálatára szóló lekötelezés
6.2.1. A jogviszony alanyai
6.2.2. A szolgálati viszony létrejötte
6.2.3. A szolgálattevõ kötelezettségei
6.2.4. Az úr kötelezettségei
6.3. Úrbéri lekötelezés
6.3.1. Az úrbér és az urbárium
6.3.2. Az úr kötelezettsége

7. § Öröklési jog
7.1. Törvényes öröklés
7.1.1. A nemesek törvényes öröklése
7.1.2. A székelyek, a kunok és a jászok törvényes öröklése
7.1.3. Városi polgárok törvényes öröklése
7.1.4. Az erdélyi szászok törvényes öröklése
7.1.5. Jobbágyok törvényes öröklése
7.1.6. Öröklés urafogyott vagyonban
7.2. Végrendeleti öröklés
7.2.1. Köz- és magánvégrendelet
7.2.2. Kiváltságos végrendelet
7.3. Öröklési szerzõdés, testvérré fogadás
7.4. Különös öröklési rendnek alávetett vagyon: a hitbizomány

8. § A nõk külön jogai
8.1. Leánynegyed
8.2. Hajadoni jog
8.3. Hozomány
8.4. Jegyajándék
8.5. Hitbér
8.6. Özvegyi jog
8.7. Az özvegy nõ öröklése férje vagyonában
8.8. Közszerzemény

II. fejezet: Büntetõjog
9. § A büntetõjog forrásai
9.1. Törvények és tervezetek
9.1.1. Az 1795. évi javaslat
9.1.2. Az 1830. évi javaslat
9.2. Privilégiumok
9.3. Királyi rendeletek, pátensek
9.4. Statútumok
9.5. Szokásjog
9.5.1. A Hármaskönyv
9.5.2. A Praxis Criminalis

10. § A bűncselekmény és a bűncselekménnyel összefüggésben általánosan érvényesülõ szabályok
10.1. A delictum publicum fogalma
10.2. A delictum privatum fogalma
10.3. A büntetõjogi felelõsség
10.4. A büntethetõséget kizáró okok
10.4.1. A beszámítási képesség hiánya
10.4.2. A kényszer és a fenyegetés
10.4.3. A jogos védelem
10.4.4. A házasságtörõ feleség megölése
10.4.5. Egyéb okok
10.5. Menedékjog
10.6. A bûnösség
10.7. A kísérlet és az elõkészület
10.8. Bűnszerzõk
10.8.1. Tettesek
10.8.2. Részesek
10.8.3. Bûnpártolás, bûnpártolók

11. § A büntetés
11.1. A büntetés jogalapja és célja
11.2. A büntetések felosztása
11.2.1. A büntetés célját tekintve tipikusan megtorló és tipikusan elrettentõ jellegû büntetések
11.2.2. Rendes és rendkívüli büntetés
11.2.3. Fõ- és mellékbüntetések
11.3. Büntetési nemek
11.3.1. Halálbüntetések
11.3.2. Testcsonkító büntetések
11.3.3. Testfenyítő büntetések
11.3.4. Szabadságbüntetések
11.3.5. Megszégyenítõ büntetések
11.3.6. Vagyoni büntetések
11.4. A büntetés kiszabása
11.4.1. A büntetés kiszabásánál rendszerint figyelembe vett enyhítõ körülmények
11.4.2. A büntetés kiszabásánál rendszerint figyelembe vett súlyosító körülmények

12. § Közbűncselekmények
12.1. A hûtlenség vagy hűtlenség bélyege
12.1.1. Felségsértés, a felség- és hazaárulás
12.1.2. Az ország közbiztonsága elleni cselekmények
12.1.3. Oklevélhamisítás
12.1.4. Pénzhamisítás
12.1.5. A nemesfém-monopólium megsértése
12.1.6. Nyilvánvaló és kárhoztatott eretnekség
12.1.7. Hivatalból, illetve peres ügye intézése végett eljáró személyek sérelmére elkövetett bûncselekmények
12.1.8. Személy elleni bûncselekmények
12.1.9. Vagyon elleni bûncselekmények
12.2. A katonáskodási kötelezettség megszegése
12.3. A gyűlés és a törvényszék rendjének megsértése
12.3.1. Távollét
12.3.2. Széksértés
12.4. Hivatali bûncselekmények
12.5. Földesúri visszaélések
12.6. Hitszegés, hamis eskü
12.7. Kereskedéssel kapcsolatos vétségek
12.7.1. Az árumegállító jog megsértése
12.7.2. Kiviteli tilalmak megszegése
12.7.3. A királyi pénz megvetése
12.7.4. Árszabások megsértése
12.7.5. Mértékekkel való visszaélés
12.8. Vallás elleni bűncselekmények
12.8.1. Istenkáromlás
12.8.2. Boszorkányság
12.9. Élet elleni bûncselekmények
12.9.1. Szándékos emberölés, gyilkosság
12.9.2. Magzatelhajtás
12.9.3. Gyermekkitétel
12.10. A bujálkodás vétkei
12.10.1. A egyszerű paráználkodás, kurválkodás és a kerítés
12.10.2. Ágyastartás
12.10.3. Vérfertõzés
12.10.4. Erőszakos közösülés
12.10.5. Természet elleni fajtalankodás
12.10.6. Nõrablás
12.10.7. Két- és többnejûség, két- és többférjûség
12.10.8. Házasságtörés
12.11. Vagyon elleni bûncselekmények
12.11.1. Lopás
12.11.2. Rablás
12.11.3. Orgazdaság
12.11.4. Gyújtogatás és a dohányzás

13. § Magánbûncselekmények
13.1. Hatalmaskodás
13.1.1. Nagyobb hatalmaskodás
13.1.2. Kisebb hatalmaskodás
13.2. A becstelenség
13.2.1. Álorca vagy álorcásság
13.2.2. A hűtlenül viselt gyámság
13.2.3. A vértagadás vagy vérárulás
13.3. Károkozás
13.4. Egyéb magándeliktumok
13.4.1. Más leveleinek letartóztatása
13.4.2. Küldött levelek megsértése
13.4.3. Patvarkodás
13.4.4. Meggyalázás

III. fejezet: Perjog
14. § A perjog forrásai
14.1. Törvények
14.2. Privilégiumok
14.3. Pátensek - a Novus Ordo Judiciarius
14.4. Statútumok
14.5. A szokásjog
14.5.1. A Hármaskönyv
14.5.2. A Directio Methodica
14.5.3. A Praxis Criminalis

15. § A magyar bírósági szervezet
15.1. A királyi kúria és bíróságai
15.1.1. A királyi kúria bíróságainak kialakulása
15.1.2. A kúria bírósági szervezete. A királyi ítélõtábla 1526-ig
15.1.3. A hétszemélyes tábla kialakulása. A központi bíróságok viszonya 1723-ig
15.1.4. A központi bíróságok az 1723-as igazságügyi reform után
15.2. A király vidéki bírái és bíróságai a patrimoniális királyság korában
15.3. A nádor önálló bíráskodása kúriájában
15.4. A bírói közgyûlések
15.4.1. A király által tartott bírói közgyûlés
15.4.2. A nádori közgyûlés
15.4.3. A főispán által tartott bírói közgyûlés
15.4.4. A kikiáltott közgyûlés
15.5. A nemesi bíróságok
15.5.1. A vármegyei törvényszék
15.5.2. A vármegyei közgyûlés bíróságkénti mûködése
15.5.3. A szolgabírói szék vagy albíróság
15.5.4. Alispáni ítélõszék
15.6. A kerületi táblák
15.7. A városi polgárok bíróságai
15.7.1. Városi törvényszék
15.7.2. A tárnoki szék
15.7.3. Személynöki szék
15.8. A kunok, jászok és a hajdúk bíróságai
15.9. Az úriszék
15.10. Szentszékek
15.10.1. A szentszéki szervezet
15.10.2. A szentszékek hatáskörébe tartozó ügyek
15.11. Az erdélyi bíróságok
15.11.1. Központi bíróságok
15.11.2. Megyei és városi törvényszékek
15.11.3. A székelyek bíróságai
15.11.4. A szászok bíróságai
15.11.5. Úriszék

16. § A bíró és segédei
16.1. A bíró
16.1.1. A bíró joghatóságának alapja
16.1.2. A bíró kellékei
16.1.3. Bírótársak
16.2. A bíró segédei
16.2.1. Poroszló
16.2.2. Hiteleshely
16.2.3. A hiteleshelyi kiküldöttek: a káptalan és a konvent embere, illetve a bírói (nádori, királyi) ember
16.2.1. Jegyzõk
16.2.5. Egyéb segédek és közegek

17. § A perbeli személyek
17.1. A felek
17.1.1. A felperes
17.1.2. Alperes - perbehívott
17.2. Harmadik személyek a perben
17.2.1. Az avatkozó és a szavatos
17.2.2. Perbeli képviselõk

18. § A büntetőper felperese és alperese: a vádló és a terhelt
18.1. A vádló-felperes
18.2. A terhelt-alperes
18.2.1. A nem nemes terhelt perbeli helyzete
18.2.2. A nemes terhelt perbeli helyzete

19. § A peres eljárás 1526-ig
19.1. Idézés
19.1.1. Az idézés módjai
19.1.2. A perbehívás ismétlése és az értesítés
19.2. A bíróság elõtti eljárás megindulása
19.2.1. A kifogások
19.2.2. A perbeavatkozás
19.2.3. A perhalasztás
19.3. A bizonyítási eljárás
19.3.1. Az istenítéletek
19.3.2. Az eskü és az alapjául szolgáló tanúbizonyítások: a tanúbizonyság és a tudományvétel
19.3.3. A szó szoros értelemben vett tanúbizonyítás
19.3.4. Az oklevél és az oklevélbizonyítás
19.4. A per befejezése
19.4.1. Az ítélet
19.4.2. Az egyezség
19.5. A perorvoslatok
19.5.1. A perletétel
19.5.2. Az ügyvédszó visszavonása
19.5.3. A tiltakozások
19.5.4. A visszaûzés vagy elûzés
19.5.5. Fellebbezés
19.5.6. A perújítás
19.6. A végrehajtás

20. § A polgári peres eljárás
20.1. Az elõkészületi perszak
20.1.1. A megintés
20.1.2. A perindítás
20.1.3. A perfelvétel
20.2. Az exceptios szakasz
20.3. Az allegatios szakasz, vagyis a per dereka, érdeme
20.3.1. Az okirat
20.3.2. A tanúbizonyítás
20.3.3. A szemle
20.3.4. Az eskü
20.4. A befejezési perszak
20.5. A végrehajtás
20.6. A perorvoslatok

21. § A büntetõeljárás a XVI. századtól
21.1. Az elõkészületi eljárás
21.1.1. Az eljárás megindulása
21.1.2. A nyomozás és a vizsgálat
21.1.3. Az alperes által kért tanúvallatás
21.2. Közbülsõ (vád alá helyezési) eljárás
21.3. A bíróság elõtti eljárás
21.3.1. Idézés
21.3.2. Perfelvétel
21.3.3. Az exceptios szakasz
21.3.4. Az allegatios szakasz
21.3.5. A per befejezõ szakasza
21.4. Perorvoslatok
21.4.1. Fellebbezés
21.4.2. Perújítás
21.5. Végrehajtás

II. rész: A tradicionális jog felszámolása
1. fejezet: Magánjog
22. § A tradicionális magánjog intézményeinek felszámolása
22.1. Az osztrák polgári törvény bevezetését segítõ pátensek
22.1.1. Az úrbéri és az úrbéri kárpótlási nyílt parancsok
22.1.2. Az õsiségi nyílt parancsok
22.2. Az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése
22.3. A telekkönyvi rendtartás
22.4. Magánjogi melléktörvények

23. § A modern magyar magánjog kiépülése
23.1. Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok
23.1.1. Az ITSZ jogforrási jellege
23.1.2. Az ITSZ magánjoga
23.2. Az ITSZ utáni jogfejlõdés jellegzetességei

24.§ A tradicionális jog hatása, a modernizálódó magánjog
24.1. A személyi jogot átszövõ tradicionális hatások
24.2. A modern családjogba átmentett régi intézmények
24.2.1. Az ágytól és asztaltól való elválasztás
24.2.2. Közszerzemény
24.2.3. Hitbér
24.3. A dologi jogban fennmaradt régi intézmények és hatásuk
24.3.1. Birtokvédelem, elbirtoklás
24.3.2. A nemesi és az úrbéres közbirtokosságok
24.3.3. A hitbizomány és az ezzel rokon kötött tulajdoni formációk
24.4. A kötelmi jogban kimutatható tradicionális hatások
24.5. A modern öröklési jog tradicionális gyökerei

2. fejezet: Büntetõjog
25. § Elsõ lépések a büntetõjog megújítása felé
25.1. A ûntettekrõl és büntetésekrõl szóló 1843-as tervezet
25.1.1. Az 1843-as tervezet létrejötte és kudarca
25.1.2. A legeredetibb törvényhozási kísérlet
25.2. Az 1848-49-es törvények

26. § A büntetõjogi kodifikáció
26.1. A büntetõtörvény létrejötte
26.2. A magyar büntetõtörvénykönyvrõl szóló 1878:5. tc.
26.3. Az 1879:40. tc., a kihágási büntetõtörvény

3. fejezet: Polgári és büntetõeljárás
27. § A modern igazságszolgáltatási szervezet kiépülése
27.1. A modern bírósági szervezet kiépülése
27.1.1. A Magyar Királyi Kúria
27.1.2. A királyi ítélõtáblák
27.1.3. Királyi törvényszékek és esküdtbíróságok
27.1.4. Királyi járásbíróságok
27.2. A királyi ügyészségek

28. § A polgári eljárás modernizációja
28.1. Az átmeneti kódex
28.2. Az elsõ reformtörvény - a sommás eljárás új rendje
28.3. A polgári perrendtartásról szóló 1911:1. tc.
28.3.1. A kódex létrejötte
28.3.2. A polgári perrendtartás sajátosságai

29. § A büntetõeljárás modernizációja
29.1. Az 1843/44-es büntetõeljárási tervezet
29.2. Változások a büntetőeljárásban - a sárga könyv
29.3. A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896:33. tc.
29.3.1. Javaslatokon át a kódexig
29.3.2. A bűnvádi perrendtartás sajátosságai

Tárgymutató

Nincs még vélemény!



Jelentkezzen be az oldalra, és írja meg véleményét!


Béli Gábor

Dr. Béli Gábor A PTE Állam- és Jogtudományi Karának docense, a Jogtörténeti Tanszék tanszékvezetője. Jogtörténész, a középkori – elsősorban latin nyelvű – jogforrások, oklevelek kutatója, szakértője. Főbb kutatási területei: a királyi adományozási rendszer, a magyar feudális bírósági szervezet és perjog, a vármegyei ítélkezés. 

Kapcsolódó termékek

Érvelés és értelmezés az alkotmányjogban

Szerző: Szente Zoltán

Internetes ár 2 944 Ft

db

Részletek

Bölcselet, vallás, állami egyházjog

Szerző: Ádám Antal

Internetes ár 4 785 Ft

db

Részletek

Magyar állam- és jogtörténet - JOG-ÁSZ kártyák

Szerző: Peres Zsuzsanna

Internetes ár 2 784 Ft

db

Részletek

Tanúvédelem

Szerző: Csányi Csaba

Internetes ár 3 184 Ft

db

Részletek

A jogi szabályozás hatásvizsgálata

Szerző: Orbán Krisztián, Kovácsy Zsombor

Internetes ár 3 832 Ft

db

Részletek

Értékpapírjog

Szerző: Szécsényi László

Internetes ár 2 144 Ft

db

Részletek

50 éves a polgári perrendtartás

Szerző: Kengyel Miklós

Internetes ár 2 384 Ft

db

Részletek

Európai gazdasági és politikai föderalizmus

Szerző: Marján Attila

Internetes ár 2 944 Ft

db

Részletek

A mitológiától a Beatlesig

Szerző: Tóth Mihály

Internetes ár 2 944 Ft

db

Részletek
Keresés
ÚJDONSÁGOK
Dialóg Life
  • Békében élni szüleinkkel – Ahogy a konfliktusaink feloldhatók
  • Olyan undokok vagytok! – Ahogy a szülők, óvónők a gyermeki konfliktusokat megoldhatják
  • Szüleink elengedése - Egy élet felszámolása
  • Gyermekeink és a hit
  • Hálóban - Hogyan óvjuk meg gyermekeinket az internet veszélyeitől


Könyvesboltjaink

Dialóg Eötvös és

HVG-ORAC Könyvesbolt

1053 Budapest, Károlyi u. 17.
Telefon: 06-1-269-95-33
E-mail: nemeth.istvan@dialogcampus.hu
Nyitvatartás: hétfőtől péntekig: 10.00–18.00-ig

 

Dialóg Kaptár Könyvesbolt

7622 Pécs, Universitas u. 2/a
(a Tudásközpont mélyföldszintjén)
Telefon: 06-72-501-630
E-mail: kaptar@dialogcampus.hu
Nyitvatartás: hétfőtől péntekig: 9.00–12.00-ig és 12.30–17.30-ig





Hírlevél

Online
ügyfélszolgálat