Ismertető
Tartalom
Vélemények
A szerzőről

Bernáth László (szerk.)

Bevezetés a műfajismeretbe

Megjelenés2008-01-28
Méret: B/5
Terjedelem296
Kötéskeménytáblás
ISBNISBN9789637296550
Jelenleg nem rendelhető.

Ár: 4 880 Ft

Internetes ár: 3 904 Ft

Megrendelés

 
Nyomtatott formában
3 904 Ft

Jelen mű egy korábban méltán elismert tankönyv, az Új műfajismeret lényegesen átdolgozott, újraszerkesztett és kibővített kiadása.
A szerzők arra törekedtek, hogy a sajtó-, a rádió-, televízió-, vagy az Internet újságírás műfajainak nem túl bonyolult, mégis elvont alapszabályait fogalmazzák meg, azokat, amelyek az újságíró, riporter mindennapi gyakorlatában is használhatóak, de általános körülmények között is igazak. Az újságírásban, riporter munkában az információ a cél, amelynek alapegysége, téglája a hír. S ahogy a kőműveseknek is tudniuk kell, hogy milyen szabályok szerint kell rakni ezeket a téglákat, ha válaszfalat, támpillért, vagy éppen kandallót kell felhúzniuk, úgy az újságírónak is rendelkezniük kell azokkal az ismeretekkel, hogy az információs „hírtéglákat” felhasználva, milyen szabályok szerint lehet katedrálist, vagy éppen kunyhót építeni.


Cikkünk a könyv sajtóbemutatójáról tájékotatja Önt. 

A jó interjú titka - Olvassa el könyvajánló írásunkat!


Előszó (Bernáth László) 13

Bevezetés a műfajelméletbe (Bernáth László)

1. A műfajelméletről 19

1.1. Az újságírás tanításának előzményeiről 19

1.1.1. Tanítható-e az újságírás? Vélemények, ellenvélemények 19

1.1.2. Az újságíróképzés szükségességének támogatói 20

1.1.2.1. Az elméleti képzés hívei: Grósz Viktor, Jászi Oszkár 20

1.1.2.2. Az újságírói látásmód oktatásának szorgalmazója:
Adorján Andor 21

1.1.2.3. Újságírói főiskola szervezésének felvetése: Komjáthy Sándor 21

1.1.3. Az első magyar egyetemi újságíróképzés és Solt Andor műfajelmélete 22

1.2. Irodalom és újságírás 23

1.2.1. A hasznosság vagy funkcionalitás elve a sajtóműfajokban 24

1.2.2. A műfaj mint intézmény 24

1.2.2.1. A klasszikus irodalmi formák 24

1.2.2.2. Hasonlóság az irodalmi formák és az újságírói műfajok között 25

1.2.3. Informatika és hírérték 25

1.2.3.1. Az információ szenzációértéke a sajtóban 25

1.2.3.1. Az ún. csatornazaj szerepe a sajtóban, irodalomban 26

1.2.4. A véletlenek hierarchiája: riport és novella 26

1.3. Műfajismereti nézetek, tankönyvelőzmények 27

1.3.1. A második kísérlet: egy kéziratban maradt tankönyv 28

1.3.2. A Dersi-féle metszéspontelmélet 29

1.3.3. Gombó Pál sajtóműfaj-értelmezése 31

1.3.4. Újabb két kísérlet a sajtóműfajok leírására 32

1.3.5. A legújabb műfajelméleti könyvek törekvéseiről 34

1.3.5.1. A témaközpontú műfajtankönyvekről 34

1.3.5.2. A műfajközpontú feldolgozásokról 34

1.3.6. A nemzetközi műfajelméleti szakirodalomról 35

1.4. Alapelvek a sajtóműfajok elméleti megközelítéséhez 36

1.4.1. A sajtóműfajok történetisége 36

1.4.2. A sajtóműfajok a szerkesztési igény felől 39

1.4.3. A sajtóműfajok és az újságíró 41

1.4.4. A sajtóműfajok és az olvasóközönség 43

tájékoztató Műfajcsalád (Szigethy András)

2. A sajtó és a tájékoztatás 47

2.1. A sajtó alapfunkciója: a tájékoztatás 47

2.1.1. A tájékoztatás alapproblémái 47

2.1.2. A posta megpálcáztatott 48

2.1.3. Áramlik az információ 49

2.1.4. Az objektivitás kérdőjelei és határai 50

2.2. A hír 54

2.2.1. A hír meghatározásának nehézségei 55

2.2.3. Mínuszos és címes hír 56

2.2.4. A hírforrások kezelése – hírzárlat 58

2.2.5. Hírrovat 59

2.3. A tudósítás 60

2.3.1. Kinek tudósítunk? 62

2.3.2. A tudósító felelőssége 63

2.3.3. Tudósítók szakterületenként 64

2.3.3.1. A sporttudósítás 65

2.3.3.2. A bűnügyi, rendőrségi tudósítás 66

2.3.3.3. Tudósítás saját szerkesztőségi ügyeinkben 66

2.3.4. A tudósítói magatartás 67

Az átmenet műfajai (Szigethy András, Cserhalmi Imre)

3. Az átmenet műfajai 71

3.1. Az interjú (Szigethy András) 71

3.1.1. A kíváncsiság mestersége 72

3.1.2. A születés titka: az interjú történetéről 74

3.1.3. Az interjú két csoportja 75

3.1.3.1. Csak információ közreadása 75

3.1.3.2. Minéműség és személyiség: információ, portréval kiegészítve 76

3.1.4. Előkészítés, anyagfelvétel 77

3.1.5. Az interjú szóhasználata 79

3.1.6. Elleshető mozzanatok: interjúkészítési fogások 80

3.1.7. Az interjúkészítés éltetője: az örök kíváncsiság 80

3.1.8. Az álinterjú 82

3.1.9. Megmutassuk, vagy ne mutassuk meg az elkészült interjút? 83

3.2. A riport (Cserhalmi Imre) 84

3.2.1. Az első mondat: a riport húzóereje 85

3.2.2. Felfedezni és felmutatni az érdekeset 86

3.2.3. A riport alkotóelemei 87

3.2.3.1. A sztori, az esemény 87

3.2.3.2. A személyes oknyomozó, felderítő munka 88

3.2.3.3. A tényekre koncentráló ábrázolás 88

3.2.4. A riport fajtái 90

3.3. A riportírás gyakorlata 90

3.3.1. Előkészítés, anyaggyűjtés 90

3.3.1.1. Az írás olvasással kezdődik 91

3.3.1.2. A terepen rá kell érnünk 91

3.3.1.3. A prekoncepció szerepe 92

3.3.1.4. Az anyaggyűjtés határai 92

3.3.2. A riportírás szenvedélye 93

3.3.2.1. A riport megírásának lelki, fizikai előkészítése 93

3.3.2.2. Az írás szerkezetének kialakítása 93

3.3.2.3. A riport formába öntése 93

3.3.3. A riporter személyiségéről 94

3.3.3.1. A riporter általában nem résztémák specialistája 95

3.3.3.2. A riporter tudatosan vállalja szerepét 95

3.3.3.3. A riporter érzékeny és igazságkereső 95

3.3.3.4. A riporternek „szimata” van 95

3.3.3.5. A riporter szabad ember 95

3.3.3.6. A riporter nem bújik el témája, írása mögött 95

3.3.3.7. A riporter ismeri az olvasót 96

3.3.4. A riport utáni társadalmi-olvasói igény 96

3.3.4.1. A tényfeltáró és/vagy oknyomozó riport 96

3.3.4.2. A riport napjainkban nem divatos műfaj 97

3.3.5. A feature-ről 97

véleményműfajok (Földes Anna)

4. A publicisztika 103

4.1. A nyilvános közbeszéd 103

4.1.1. Publicista, közíró: az elnevezésről 103

4.1.2. A publicisztika fogalma 103

4.1.3. A hír és a publicisztika különbségéről 104

4.1.4. A meggyőzés eszközei 106

4.1.5. Idézni tudni kell 109

4.1.6. A megtanulhatatlan tanulsága 110

4.2. A műfajcsalád tagjai 112

4.2.1. A vezércikk 112

4.2.1.1. A vezércikk: a lap névjegye 115

4.2.1.2. A vezércikk célja 117

4.2.1.3. Hogyan írjunk vezércikket? 118

4.2.2. A belső cikk 120

4.2.3. A nyílt levél 122

4.2.4. Kommentár, jegyzet 123

4.2.5. Jegyzet a jegyzetről 125

4.2.6. Tárca 126

4.2.7. A glossza 129

4.2.7.1. A glossza műfaj családfája 130

4.2.7.2. Glossza és az egypercesek: rokonság és különbség 131

A műkritikáról (Földes Anna)

5. A műkritikáról 137

5.1. Műkritika, recenzió, esszé 137

5.1.1. A sajtókritika: nem ítél – megítél 137

5.1.2. Kinek szól a sajtókritika? 139

5.2. Variációk a kritikáról 141

5.2.1. A tárgyilagos recenzió 141

5.2.2. Eligazító kritika 144

5.3. A sajtókritikán túl: a tanulmány 145

5.3.1. Hogyan (ne) írjunk kritikát? 146

5.3.2. Célszerű, ajánlatos vagy káros a felkészülés? 147

5.4. Veszélyes pálya? 149

5.5. A tévedés kockázata 151

5.6. A kritika hangvétele 153

5.7. Műalkotás vagy szolgáltatás? 154

Műfajok A TELEVÍZIÓban (Horvát János)

6. A televíziós újságírás alapjai 159

6.1. Bevezető 159

6.2. A televíziós hírek 160

6.2.1. Aktív olvasó, passzív néző 160

6.2.2. A televíziós hírek szerkezete 160

6.2.3. Kép és szöveg 163

6.2.4. A vizuális hatás 164

6.2.5. A sound-bite, azaz a „hangharapás” 166

6.3. A televíziós közlés sajátosságai 167

6.3.1. Az absztrakciós létra 167

6.3.2. Nem-verbális kommunikáció 169

6.3.3. Élő adások 170

6.3.4. Felvett vagy „konzerv” műsorok 172

6.3.5. Dokumentumfilmek, tényfeltáró műsorok 172

6.4. Ember a stúdióban 173

6.4.1. Hírműsorok vezetése 173

6.4.2. Egyéni és páros műsorvezetés 174

6.4.3. Stúdióriportok 174

6.4.4. Kérdések és válaszok 175

6.4.5. Általános riporter vagy szakriporter 176

6.5. A híradó 177

6.5.1. A televíziós újságírás kollektív tevékenység 178

6.5.2. Forgatókönyvi minta 179

6.6. Magazinműsorok 180

6.7. Az infotainment 181

6.8. A talk-show és a showmanek 182

6.9. A televíziós személyiség 182

6.10. A televíziós etika 184

Sajtóműfajok a rádióban (Farkas Zoltán)

7. Sajtóműfajok a rádióban 187

7.1. Mi a rádió? 187

7.2. A rádiós műfajok „hierarchiája” 192

7.2.1. A rádiós alapműfaj: a hír 194

7.2.2. A rádió tudósítás 195

7.2.3. A hírmagyarázat 195

7.2.4. A kommentár 196

7.2.5. A nyilatkozat 196

7.2.6. A rádióriport 196

7.2.7. A rádiós montázs 197

7.2.8. Az interjú 197

7.2.9. A portréinterjú 197

7.2.10. A rádiós jegyzet 197

7.2.11. A beszámoló hangbejátszásokkal 197

7.2.12. A dokumentumműsorok 198

7.3. A rádiós hírek és hírműsorok 199

7.4. A hír- és krónikaműsorok szerkesztése 204

7.5. Az interjú 206

7.6. A riport és a riporter 211

7.7. Rádiós műsorfolyam 214

7.7.1. Rádiós jegyzet, publicisztika 215

7.7.2. Körinterjúk, vitaműsorok 215

7.7.3. Portréműsorok 216

7.7.4. Magazinműsorok zenével vagy anélkül 217

Műfajok az INTERNETen (Elek János)

8. Internetes újságírás 221

8.1. Előbeszéd 221

8.2. Nyomtatott sajtó, digitális újságírás 221

8.2.1. Néhány alapvető különbség a hagyományos újság
és az internet között 222

8.2.2. Egyszemélyes sajtóbirodalom 222

8.2.3. Újság papíron, újság képernyőn 224

8.2.4. Van-e internetes újságírás? 225

8.3. Lehetőségek, kötelezettségek 226

8.3.1. Amatőrök és profik, avagy mi lesz a hitelességgel? 226

8.3.2. Internetes szerkesztőség 227

8.3.3. Hírgyártás az interneten 228

8.3.4. Valami más 229

8.4. A médiaháború gerillái 230

8.4.1. Az internet szabadsága 230

8.4.2. Születésnapi köszöntő 231

8.4.3. Meddig jutottunk? 233

8.5. Az informatika időszámítása (David Shedden nyomán) 234

8.6. Rövid magyar őstörténet 237

8.7. Online történetmesélés 239

8.7.1. Új médium, új szokások 239

8.7.2. Rétegek 240

8.7.3. Formák – minden mennyiségben 240

8.8. Új, újabb, legújabb 244

8.8.1. A jövő már megérkezett 244

8.8.2. Egyidejűség és interaktivitás 248

8.8.3. Fórum, blog, videócserélő 249

8.9. Internet-ipar 253

8.9.1. Képek, hangok 253

8.9.2. A sebesség 254

8.9.3. Üzleti megfontolások 255

8.10. Személyes utószó: egy kis elmélet 256

8.10.1. Megszerezni, megtalálni 256

8.10.2. Veszélyek 256

8.10.3. Mitől más? 257

8.10.4. Aggodalom 257

Magazin-újságírás és -szerkesztés (Cserhalmi Imre)

9. Magazin-újságírás és -szerkesztés 263

9.1. Magazin: a sokjelentésű szó 264

9.2. A látvány 264

9.3. A speciális magazinműfaj: az összeállítás 269

9.4. A képaláírás szerepe a magazinokban 272

9.5. A véleményközlő műfajok hiánya 274

9.6. A sémák 275

9.7. Tömören, színesen írni 278

Kiegészítő műfajok (Cserhalmi Imre)

10. Kiegészítő műfajok 283

10.1. Az olvasói levél 283

10.2. A szolgáltatások 286

10.3. Panaszügyek 290

10.4. A népszerűség magyarázata 291

 

Nincs még vélemény!



Jelentkezzen be az oldalra, és írja meg véleményét!


Bernáth László (szerk.)

Bernáth László újságíró az ELTE-n végzett újságíró szakon, majd napilapoknál dolgozott, elsősorban filmkritikusként. Kulturális rovatvezető, főszerkesztő-helyettes, később főszerkesztő az Esti Hírlapnál. A MUOSZ Oktatási Bizottságának vezetője, a Bálint György Újságíró Akadémia tanára.

Kapcsolódó termékek

Kommunikációelmélet (Typotex Kiadó)

Szerző:

Internetes ár 4 200 Ft

db

Részletek

Média, kultúra, kommunikáció (Libri)

Szerző:

Internetes ár 4 990 Ft

db

Részletek

Nemzetközi magánjog (HVG-ORAC)

Szerző:

Internetes ár 4 400 Ft

db

Részletek

A tömegkommunikáció szimbolikus üzenetei

Szerző: Kapitány Gábor, Kapitány Ágnes

Internetes ár 2 784 Ft

db

Részletek

Az Új Médiamonopólium (Complex Kiadó)

Szerző:

Internetes ár 3 045 Ft

db

Részletek
Keresés
ÚJDONSÁGOK
Dialóg Life
  • Hálóban - Hogyan óvjuk meg gyermekeinket az internet veszélyeitől
  • Szüleink elengedése - Egy élet felszámolása
  • Szabaduljunk meg lelki terheinktől - Éljünk könnyebben!
  • Gyermekeink és a hit
  • A lustaság dicsérete - Amikor a fegyelem és buzgóság csak ártanak


Könyvesboltjaink

Dialóg Eötvös és

HVG-ORAC Könyvesbolt

1053 Budapest, Károlyi u. 17.
Telefon: 06-1-269-95-33
E-mail: nemeth.istvan@dialogcampus.hu
Nyitvatartás: hétfőtől péntekig: 10.00–18.00-ig

 

Dialóg Kaptár Könyvesbolt

7622 Pécs, Universitas u. 2/a
(a Tudásközpont mélyföldszintjén)
Telefon: 06-72-501-630
E-mail: kaptar@dialogcampus.hu
Nyitvatartás: hétfőtől péntekig: 9.00–12.00-ig és 12.30–17.30-ig





Hírlevél

Online
ügyfélszolgálat