Könyvek, E-bookok
Ismertető
Tartalom
Vélemények
A szerzőről

Fenyvesi Csaba, Herke Csongor, Tremmel Flórián

Új magyar büntetőeljárás

Megjelenés2004-00-00
Méret: B/5
Terjedelem688
Kötéskeménytáblás
ISBN9639542393
Jelenleg nem rendelhető.

Ár: 7 980 Ft

Internetes ár: 6 384 Ft

Megrendelés

 
Nyomtatott formában
6 384 Ft

A könyv vezérfonalul szolgálhat a joghallgatóknak a szigorlatra való felkészülésben, elméleti alapvetést adhat a jogalkalmazóknak a mindennapi jogértelmezésben, segítséget nyújthat tudományos kutatóknak, egyetemi oktatóknak saját jogterületük műveléséhez.
 

 


 

A szerző személyes ajánlása könyvéhez: 

TUSZEHU – a kifejezés valamiféle indián névnek tűnik, valójában egy memotechnikai, a pécsi tanszéki oktatásban, ars poéticában szereplő mozaikszó. A tudás-szeretet-humor hármasára utal. Széleskörű hazai és nemzetközi dogmatikai alapokra épül a kötet, amelyben érződik a szerzők téma, tantárgy és diák iránti szeretete, egyúttal alázata. Mindezt – a tanszéki évtizedes hagyományokat követve - fűszerezik az élet nedvével, a humorral, ami megkönnyíti a terjedelmes anyag tanulását és talán megkedvelését is. A szerzőtriász azt is szokta mondani: ha csak egy gondolatot elültettek az olvasó agyában tartósan, már megérte a művet megalkotni.

Dr. Fenyvesi Csaba


Előszó helyett 19
Rövidítések jegyzéke 21

I. fejezet: A büntetőeljárás 29
1.1. A büntetőeljárás strukturális megközelítése 29
1.1.1. A büntetőeljárás mint az állami szervek közhatalmi tevékenységének fontos része 29
1.1.2. A büntetőeljárás szakaszai 30
1.1.3. Az elsőfokú bírósági eljárás jelentősége. A tárgyalás menete 32
1.2. A büntetőeljárás funkcionális megközelítése 34
1.2.1. A büntetőeljárás külső funkciói 34
1.2.1.1. Az anyagi büntetőjog érvényre juttatása 34
1.2.1.2. Az alaki törvényesség biztosítása 35
1.2.1.3. Az igazság elérése 35
1.2.2. A büntetőeljárás belső funkciói 37
1.3. A büntetőeljárás alanyai 37
1.3.1. A büntetőeljárás főszemélyei 37
1.3.2. A büntetőeljárás mellékszemélyei 38
1.4. A büntetőeljárás tartalma 39
1.5. A büntetőeljárás "válsága" 39
1.5.1. A büntetőeljárás a "régi kettős szorításban" 39
1.5.2. A büntetőeljárás "új kettős szorításban" 40

II. fejezet: A büntető eljárásjog 43
2.1. A hatályos büntető eljárásjog alapvető forrása: az 1998. évi XIX. törvény
és novellái 43
2.2. A büntető eljárásjog kiegészítő forrásai 44
2.3. Az ún. szervezeti törvények jelentősége 46
2.4. Egyéb kiegészítő jogforrások 47
2.5. A büntető eljárásjog értelmezése és hatálya 48

III. fejezet: A büntető eljárásjog tudománya 52
3.1. A büntető eljárásjog mibenléte 52
3.2. A magyar büntető eljárásjog tudománya 53
3.3. A modern büntető eljárásjogi irodalom 55
3.4. A büntető eljárásjog tudományának viszonya más jogági és egyéb tudományokhoz 56
3.4.1. Az ún. "bűnügyi tudományok" 56
3.4.2. Alkotmányjog, nemzetközi jog, közigazgatási jog, polgári eljárásjog 56

IV. fejezet: A büntetőeljárás alapelvei 59
4.1. Az alapelvek lényegi ismérvei 59
4.2. Az alapelvek csoportosítása 60
4.3. Az "alapelv-infláció" veszélye 62
4.4. A régi és az új "vezérelvek" (szuperelvek) megjelenése 63
4.4.1. Az ún. vezérelv (szuperelv) problémája 63
4.4.2. A tisztességes eljáráshoz való jog (elve) 63
4.4.3. Az ún. "jogállami büntetőeljárás" (elve) 65
4.4.4. A "fegyverek egyenlőségének" elve 66
4.5. Az alapelvek normativitásának kérdése 67
4.6. Az alapelvek jelentősége - az igazságszolgáltatás ismérvrendszere 68

V. fejezet: Az egyes alapelvek 71
5.1. A hivatalbóliság elve 71
5.1.1. A tételesjogi megközelítés 71
5.1.2. A szakirodalmi megközelítés 71
5.1.3. Törések a legalitáson és officialitáson 72
5.1.4. Az officialitás közvetett törései 73
5.1.5. A hatóságok officialitásból folyó feladatai 75
5.2. Az ártatlanság vélelme 76
5.2.1. Az ártatlanság vélelmének összetevői 76
5.2.2. Az ártatlanság vélelmének tételesjogi és történeti megfogalmazásai 77
5.2.3. Az ártatlanság vélelmének alkérdései 78
5.2.4. A bizonyítási teher kérdése 80
5.2.5. Az in dubio pro reo elve 81
5.2.6. A "nemo tenetur" elve 82
5.2.7. Összefoglalás 83
5.3. A védelem elve 84
5.3.1. A tételesjogi megközelítés 84
5.3.2. A védelem fajai 85
5.3.3. A kötelező védelem esetei 86
5.3.4. A favor defensionis mint gyűjtőfogalom 88
5.4. A kontradiktórium elve 89
5.4.1. Az eljárási feladatok megosztásának elve 89
5.4.2. A tételesjogi megoldás 89
5.4.3. A kontradiktórium elvének fő kérdései 91
5.4.4. A társadalom bevonása az eljárási funkciók gyakorlásába 92
5.5. A nyilvánosság elve 92
5.5.1. A tételesjogi megközelítés 92
5.5.2. A nyilvánosság jelentősége 93
5.5.3. A nyilvánosság fajai 93
5.5.4. A nyilvánosság kizárása 94
5.5.5. A korlátozott nyilvánosság 95
5.5.6. A nyilvánosság elvének összefoglaló ábrázolása 95
5.5.7. A nyilvánosság kizárásának alakszerűségei 96
5.5.8. A nyilvánosság megsértésének következményei 96
5.5.9. Kihallgatás zárt célú távközlő hálózat útján 97
5.5.10. Felvilágosításadás és a nyilvánosság tájékoztatása 98
5.6. A közvetlenség elve 99
5.6.1. A tételesjogi megközelítés 99
5.6.2. A közvetlenség elvének kérdései 100
5.6.3. A közvetlenség elvének megsértése 103
5.7. A szóbeliség elve 104
5.7.1. A szóbeliség szoros kapcsolata a közvetlenséggel és a nyilvánossággal 104
5.7.2. A szóbeliség és az írásbeliség 105
5.7.3. A szóbeliség és az anyanyelvhasználat 105
5.7.4. Az ún. "önvallomás" problémája 106
5.8. A jogorvoslati jogosultság elve 107
5.8.1. A jogorvoslatok fogalma és felosztása 107
5.8.2. A jogorvoslati jogosultság elvének jelentősége 109
5.8.3. Az Alkotmány a jogorvoslati jogosultság elvéről 110
5.9. Egyéb alapelvek 111
5.9.1. A tankönyv külön fejezetében tárgyalt alapelvek 111
5.9.2. A Be. I. Fejezetében foglalt egyéb alapelvek 112

VI. fejezet: A büntetőbíróság 114
6.1. A bíróság fogalma 114
6.2. A joghatóság 117
6.3. A hatáskör 118
6.4. Az illetékesség 119
6.5. A hatáskör és az illetékesség vizsgálata 121
6.6. Az eljáró bíróság kijelölése ("bíróküldés") 122

VII. fejezet: A vádhatóság és az ügyész 126
7.1. Az ügyészség Janus-arcúsága 126
7.2. Az ügyész jogállása 127
7.2.1. A nyomozás 127
7.2.2. A nyomozás törvényessége feletti felügyeleti jog 128
7.2.3. A vádképviselet 129
7.3. A vád fogalma, fajai. A vádképviseleti rendszerek 132
7.3.1. A vád fogalma 132
7.3.2. A vádképviseleti rendszerek 133
7.4. A vád jelentősége. A vád és a bírósági eljárás viszonya 134

VIII. fejezet: A nyomozó hatóságok 137
8.1. Az általános nyomozó hatóságok 137
8.1.1. A rendőrség 137
8.1.2. Az ügyészség mint általános nyomozó hatóság 138
8.2. A különös nyomozó hatóságok 140

IX. fejezet: Az eljáró hatóságok tagjainak kizárása 143
9.1. A kizárás általános szabályai 143
9.1.1. Az általános kizárási okok 143
9.1.2. Az általános kizárási eljárás 144
9.2. A kizárás különös szabályai 145
9.2.1. A bíró kizárási okai 145
9.2.2. A bíró kizárási eljárása 146
9.2.3. Az ügyész kizárása 148
9.2.4. A nyomozó kizárása 148

X. fejezet: A védelem alanyai 150
10.1. A terhelt 150
10.1.1. A terhelt fogalma 150
10.1.2. A terhelt helyzete 151
10.1.3. A terhelt jogai 152
10.1.4. A terhelt kötelességei 155
10.2. A védő 156
10.2.1. A védő fogalma 156
10.2.2. A védői jogállás keletkezése és megszűnése 159
10.2.3. A védő jogállása, hivatása 163

XI. fejezet: A sértett 170
11.1. A sértett fogalma 170
11.1.1. A sértett normatív fogalma 170
11.1.2. A (csak) sértett jogai 171
11.1.3. A sértett eljárási kötelességei 172
11.2. A magánvádló 173
11.2.1. A magánvád köre 173
11.2.2. A magánvád és a magánindítvány viszonya 173
11.2.3. A magánvád és a közvád viszonya 175
11.2.4. A magánvádló jogállása 176
11.3. A pótmagánvádló 177
11.3.1. A pótmagánvád fogalma, jogpolitikai indokai 177
11.3.2. A pótmagánvád köre 178
11.3.3. A pótmagánvádló jogállása 180
11.3.4. A közvád és a pótmagánvád viszonya 180
11.4. A magánfél. A polgári jogi igény érvényesítése a büntetőeljárásban 181
11.4.1. A magánfél és polgári jogi igény fogalma, az adhéziós eljárás létjogosultsága 181
11.4.2. Az érvényesíthető polgári jogi igény 182
11.4.3. A polgári jogi igény érvényesítésére jogosultak, az érvényesítés törvényes
módja és határideje 184
11.4.4. A polgári jogi igényről hozható döntés 185
11.4.5. A magánfél jogállása 187
11.4.6. A polgári és büntető eljárásjog kapcsolata polgári jogi igénynél 188
11.4.7. Az adhéziós eljárás szabályai 188
11.4.8. A büntetőjogi igény és a polgári jogi igény egymást követő érvényesítésének kérdése, a jogerős büntető és polgári határozatok viszonya 190
11.5. A sértett sokarcúsága ("multipozíciója") 191
11.5.1. A sértett egyéb szerepei 191
11.5.2. A magánvádló és a magánfél jogállásának összehasonlítása 191
11.6. A jogi képviselet a bűnügyekben 193
11.6.1. A sértett jogi képviselete 193
11.6.2. A törvényes képviselő jogállása 194
11.6.3. Az egyéb érdekeltek köre és jogi képviselete 195
11.6.4. A tanú ügyvédje 196
11.6.5. A segítők 197

XII. fejezet: Az eljárási cselekmények 199
12.1. Az eljárási cselekmények csoportosítása 199
12.2. Az eljárási határidők számítása 200
12.3. Az igazolás 202
12.4. A jegyzőkönyv. Az eljárási cselekmények rögzítése 205
12.5. Másolatok készítése 208

XIII. fejezet: A bizonyítékok 210
13.1. A bizonyítás meghatározása 210
13.1.1. A bizonyítás és a ténymegállapítás 210
13.1.2. A bizonyítás lényege (fogalma) a szakirodalomban 211
13.1.3. A bizonyítás fogalma 214
13.2. A bizonyítási rendszerek 215
13.2.1. Történeti rendszerek 215
13.2.2. A Be. bizonyítási rendszere; a bizonyítékok szabad értékelésének elve 217
13.3. A bizonyíték fogalma 219
13.3.1. A bizonyíték és a bizonyítás 219
13.3.2. A bizonyítási eszköz és a bizonyíték 219
13.3.3. A bizonyíték lényege a büntetőeljárásban 221
13.3.4. A tények és az adatok összefüggése 222
13.3.5. A bizonyíték fogalma 223
13.4. A bizonyítékok osztályozása 224
13.4.1. Az osztályozás jellemzői, jelentősége 224
13.4.2. Az eredeti és a származékos bizonyítékok 225
13.4.3. A személyi és a tárgyi jellegű bizonyítékok 225
13.4.4. A terhelő és a mentő bizonyítékok 225
13.4.5. A közvetlen és a közvetett bizonyítékok 226
13.4.6. A Be. felsorolása, a törvényi felosztás 227
13.4.7. A bizonyítékok osztályozása és a bizonyíték fogalma 227
13.4.8. A bizonyítás alapkérdése 228

XIV. fejezet: Az egyes bizonyítékok 231
14.1. A tanúvallomás 231
14.1.1. A tanúvallomás jellege és jelentősége 231
14.1.2. A tanú jogállása 232
14.1.3. A tanúzási akadályok 233
14.1.4. A tanúkihallgatás menete 237
14.1.5. A tanúvallomás kialakulását befolyásoló tényezők 238
14.1.6. A tanúvédelem kérdése 240
14.2. A terhelt vallomása 243
14.2.1. A terhelt vallomásának jellege és jelentősége 243
14.2.2. A terhelt kihallgatásának menete 245
14.2.3. A terhelt hallgatása és vallomás-visszavonása 247
14.2.4. A terhelt kihallgatásának formái 248
14.2.5. A terhelttől való bizonyítékszerzés problémája 250
14.2.6. A terhelt vallomásának értékelése 251
14.3. A szakvélemény 253
14.3.1. A szakértők jelentősége 253
14.3.2. A szakértő igénybevételének feltétele 254
14.3.3. A szakértő igénybevételének módja 255
14.3.4. A büntetőeljárásba szakértőként bevonható szervek és személyek 256
14.3.5. Többszemélyes szakértői vizsgálatok 259
14.3.6. A szakértő jogállása 260
14.3.6.1. A szakértő helye és szerepe a büntetőeljárásban 260
14.3.6.2. A szakértő kötelezettségei 261
14.3.6.3. A szakértő jogai 261
14.3.6.4. A szakértő kizárása 262
14.3.6.5. A szakértői jogállás kiterjesztése 263
14.3.6.6. A szakértői vizsgálatok egyes biztosítékai 264
14.3.6.7. A szakvélemény szerkezete, kellékei 265
14.3.6.8. A szakvélemények fajtái 267
14.3.6.9. A szakvélemény értékelése 268
14.4. A tárgyi bizonyítási eszköz 271
14.4.1. A tárgyi bizonyítási eszköz fogalma, köre 271
14.4.2. A tárgyi bizonyítékok jelentősége 272
14.5. Az okiratok 272
14.5.1. Az okiratok jelentősége 272
14.5.2. Az okiratok felhasználása 273
14.6. A bizonyítási eljárások 274
14.6.1. A szemle 274
14.6.2. A bizonyítási kísérlet 276
14.6.3. A felismerésre bemutatás 276
14.6.4. A szembesítés 277
14.6.5. A szakértők párhuzamos meghallgatása 278

XV. fejezet: A közvetett bizonyítékok, a jogellenes bizonyítékok és a "Titkos" bizonyítékok sajátos problémái 281
15.1. A közvetett bizonyítékokkal történő bizonyítás főbb jellemzői 281
15.1.1. A közvetett bizonyítás és a közvetett bizonyítékokkal bizonyítás 281
15.1.2. Egy közvetett bizonyíték jellemzői 283
15.1.3. Több közvetett bizonyíték kapcsolata 284
15.2. A jogellenes bizonyítékok alapkérdései 287
15.2.1. A jogellenes bizonyítékok jelentősége 287
15.2.2. A bizonyítékok jogellenességének többfokozatúsága, illetve viszonylagos jellege 288
15.2.3. A jogellenes bizonyítékok kizárásának módja 290
15.2.4. A jogellenes bizonyíték kizárásának hatálya 292
15.3. A "titkos" bizonyítékok főbb problémái 293
15.3.1. A titkos információk gyűjtése és a bűnüldözés kapcsolata 293
15.3.2. A jogi szabályozás követelményei 294
15.3.3. A felderítés és a bizonyítás kölcsönhatása 295
15.3.4. A titkos információ "okiratosítása" 296
15.3.5. A különösen védett tanú avagy az "anonim" tanú vallomása 298
15.3.6. A "titkos" bizonyíték mint paradigmaváltás 299

XVI. fejezet: A kényszerintézkedések 301
16.1. A kényszerintézkedések és az "emberi jogok" sajátos viszonya
a büntetőeljárásban 301
16.1.1. Az Alkotmányban biztosított "alapvető jogok" korlátozása 301
16.1.2. Az emberi jogok tiszteletben tartásának és az eljárás sikerének "egyensúlya" 301
16.1.3. Az emberi jogok biztosításának "felértékelődése" az Alkotmányban
és "leértékelődése" a büntető eljárásjogban 302
16.1.4. Az alapvető jogok tiszteletben tartása elvének alkotóelemei 304
16.2. A kényszerintézkedések felosztása 305
16.2.1. Eljárásjogi célok szerint 306
16.2.2. Emberi jogok szerint 306
16.2.3. Egyéb felosztás 307
16.2.4. A kényszerintézkedések törvényességének büntetőjogi biztosítékai 308

XVII. fejezet: A személyi szabadságot korlátozó
kényszerintézkedések 310
17.1. Az előzetes letartóztatás 310
17.1.1. A előzetes letartóztatás fogalma 310
17.1.2. Az előzetes letartóztatás feltételei 311
17.1.2.1. Az előzetes letartóztatás feltételeinek csoportosítása 311
17.1.2.2. Az előzetes letartóztatás (általános) feltételei 312
17.1.2.3. Letartóztatási okok 313
17.1.2.4. Az előzetes letartóztatást kizáró okok 317
17.1.3. Az előzetes letartóztatás elrendelése 318
17.1.4. Az előzetes letartóztatás tartama 321
17.1.4.1. A nyomozás alatti határidők 321
17.1.4.2. A bírósági eljárás alatti határidők 322
17.1.4.3. Az előzetes letartóztatás alsó és felső határa 323
17.1.5. Az előzetes letartóztatás foganatosítása és a letartóztatott jogállása 324
17.1.5.1. A Be. szabályozása 324
17.1.5.2. A foganatosítás 325
17.1.5.3. A letartóztatott jogállása 327
17.1.6. Az előzetes letartóztatás helyettesítése 328
17.1.7. Az előzetes letartóztatással összefüggő jogorvoslat 329
17.1.8. A kártalanítás 335
17.1.8.1. A kártalanítás fogalma 335
17.1.8.2. Az eljárási kényszerintézkedéssel kapcsolatos kártalanítás
feltételrendszere 336
17.1.8.3. Büntetőjogi szankció ártatlan elszenvedésével kapcsolatos
kártalanítás feltételrendszere 336
17.1.8.4. A kártalanítási eljárás 337
17.1.9. Az előzetes letartóztatás megszűnése és megszüntetése 338
17.2. Az ideiglenes kényszergyógykezelés 339
17.2.1. Fogalma 339
17.2.2. Feltételei 339
17.2.3. Elrendelése 340
17.2.4. Tartama 340
17.2.5. Foganatosítása 340
17.2.6. Megszüntetése 341
17.3. A lakhelyelhagyási tilalom 342
17.3.1. A lakhelyelhagyási tilalom fogalma 342
17.3.2. A lakhelyelhagyási tilalom feltételei és elrendelése 342
17.3.3. A lakhelyelhagyási tilalom tartama, meghosszabbítása, megszüntetése 343
17.3.4. A lakhelyelhagyási tilalom megszegésének következménye 343
17.3.5. A házi őrizet 343
17.4. Az úti okmány elvétele 346
17.4.1. A kényszerintézkedés lényege 346
17.4.2. Az úti okmány elvételének feltételei, elrendelése, foganatosítása 346
17.4.3. A kényszerintézkedés megszűnése, ideiglenes mentesítés az útlevél elvétel
hatálya alól 347
17.5. Az óvadék 348
17.5.1. Fogalma 348
17.5.2. Az óvadék alkalmazási köre 349
17.5.3. Az óvadéki jogviszony megszűnése 350
17.6. Az őrizetbevétel 351
17.6.1. Fogalma 351
17.6.2. Feltételei 352
17.6.3. Elrendelése 352
17.6.4. Tartama 353
17.6.5. Foganatosítása 354
17.6.6. Megszüntetése 354
17.5.7. Jogorvoslat 354
17.7. Az elővezetés 354

XVIII. fejezet: Más emberi jogokat korlátozó
kényszerintézkedések 358
18.1. A házkutatás 358
18.1.1. Fogalma 358
18.1.2. Feltételei 359
18.1.3. Foganatosítása 361
18.2. A motozás 363
18.2.1. Fogalma 363
18.2.2. Feltételei 364
18.2.3. Foganatosítása 365
18.3. Lefoglalás 365
18.3.1. Fogalma 365
18.3.2. Feltételei 366
18.3.3. Elrendelése 366
18.3.4. Foganatosítása 367
18.3.5. Megszüntetése 368
18.3.6. A számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés 369
18.4. A zár alá vétel 370
18.4.1. Fogalma 370
18.4.2. Feltételei 370
18.4.3. Foganatosítása 371
18.4.4. Feloldása 372
18.4.5. Jogorvoslat 372
18.5. A biztosítási intézkedés 373
18.5.1. A biztosítási intézkedés szabályozása 373
18.5.2. A biztosítási intézkedés létjogosultsága 373
18.6. Eljárási szankciók 374
18.6.1. A rendbírság 374
18.6.2. A testi kényszer alkalmazása 375
18.6.3. Egyéb eljárási szankciók 376

XIX. fejezet: A büntetőeljárás megindítása 378
19.1. A büntetőeljárás megindításának jelentősége, a nyomozás menete 378
19.2. A büntetőeljárás feltételei 379
19.2.1. A pozitív feltételek 379
19.2.2. Gyanú és büntetőeljárás 380
19.2.2.1. A gyanú fogalma 380
19.2.2.2. A gyanú irányai 381
19.2.2.3. A gyanú fokozatai 381
19.2.2.4. A gyanú

Nincs még vélemény!



Jelentkezzen be az oldalra, és írja meg véleményét!


Fenyvesi Csaba

Fenyvesi Csaba a PTE ÁJK Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszék habilitált egyetemi docense, doktori aliskola vezetője. Jogi és közgazdasági tudományos munkája mellett védőügyvédi praxissal is rendelkezik. Eddig négy monográfiát írt, hat büntető eljárásjogi és kriminalisztikai egyetemi tankönyv társszerzője és tizenkét kötet szakmai szerkesztője volt. Egyéb publikációinak száma eléri a kettőszázhetvenet, összesen tizenkilenc országban jelent meg tanulmánya. Négy nemzetközi és öt magyar szakmai társaság, illetve szerkesztőség tagja. Munkáját Arany Katedra, Kiváló Ügyvédi Munkáért és PAB Tudományszervezési Díjjal ismerték el.

Herke Csongor

Dr. Herke Csongor a PTE ÁJK Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék tanszékvezető egyeti tanára, a Kriminalisztikai Szakirányú Továbbképzés szakvezetője, ügyvéd. Számos magyar és nemzetközi tudományos társaság tagja. Több mint félszáz publikációja jelent meg.
A szerző életrajzát, tudományos munkásságát lásd bővebben itt.

Tremmel Flórián

Dr. Tremmel Flórián a PTE ÁJK emeritus professzora, a Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék egyetemi tanára, a magyar büntetőeljárás elismert szakértője, egyénisége, a Közép-Európai Bűnügyi Együttműködés (CECC) egyik alapítója.

Kapcsolódó termékek

Büntetőjog 1979-2007 (HVG-ORAC Kiadó)

Szerző:

Internetes ár 18 000 Ft

db

Részletek

Elorzott igazság (Hibiszkusz Kiadó)

Szerző:

Internetes ár 2 900 Ft

db

Részletek
Keresés
ÚJDONSÁGOK
Dialóg Life


Könyvesboltjaink

Dialóg Eötvös és

HVG-ORAC Könyvesbolt

1053 Budapest, Károlyi u. 17.
Telefon: 06-1-269-95-33
E-mail: vasarlas@dialogcampus.hu
Nyitvatartás: hétfőtől péntekig: 10.00–18.00-ig

 

Dialóg Kaptár Könyvesbolt

7622 Pécs, Universitas u. 2/a
(a Tudásközpont mélyföldszintjén)
Telefon: 06-72-501-630
E-mail: kaptar@dialogcampus.hu
Nyitvatartás: hétfőtől péntekig: 9.00–12.00-ig és 12.30–17.30-ig





Hírlevél

Online
ügyfélszolgálat