Ismertető
Tartalom
Vélemények
A szerzőről

Pikó András, Wisinger István, Zöldi László

Általános médiaismeret

Megjelenés2007-01-12
Méret: B/5
Terjedelem200
Kötéskeménytáblás
ISBN9637296506
Jelenleg rendelhető.

Ár: 4 480 Ft

Internetes ár: 3 584 Ft

Megrendelés

 
Nyomtatott formában
3 584 Ft

db

A BA-tankönyv egyszerre készült a főiskolákon tanuló művelődésszervezőket, akiknek a végzés után a médiával szeretnének foglalkozni, és a kommunikáció szakos hallgatóknak, akik az alapismereti tantárgyak után valamelyik médium tanulmányozására szeretnének szakosodni.

A bolognai rendszerű felsőoktatás médiatudományi BA-képzéséhez készült tankönyv egyszerre szólítja meg a főiskolákon tanuló művelődésszervezőket, akiknek a végzés után dolguk lehet a médiával, a kommunikáció szakos hallgatókat, akik az alapismereti tantárgyak után valamelyik médium tanulmányozására szeretnének szakosodni.

Az új tankönyv szerzői az újságírás és a felsőoktatás elismert szakemberei. A kötet szerkesztésére is vállalkozó Zöldi László írta a nyomtatott sajtó-fejezetet, Pikó András a rádióról szólót, Wisinger István pedig a televíziós ismereteket dolgozta fel.

Tartalomjegyzék
Üdvözlet az olvasónak
Adatok a magyar médiáról

I. Ismeretek a médiáról (Zöldi László)
1. Mi a média?
1.1 A média meghatározása
1.1 A média szűkebb és tágabb értelmezése
1.1.2 Miért jött létre a média?
1.2 Milyen régi a média?
1.2.1 Mikor lett közismert a média?
1.2.2 A média tömeghatása
1.2.2.1 Az európai médiakorszak kezdete
1.2.2.2 Az amerikai médiakorszak kezdete
1.2.2.3 Mikor örökült át a média a köztudatba?
1.3 Hogyan lett a médiumból média?
1.3.1 Média vagy médiák?
1.3.2 Hogyan lett a mediumból médium?
1.3.3 A média és a nyilvánosság
1.3.4 Munkamegosztás a médiában
1.3.5 Szemléletváltás a médiában
1.4 A média korszakolása
1.4.1 Az elsődleges vagy előfutár média
1.4.2 A másodlagos vagy nyomtatott média
1.4.3 A harmadlagos vagy elektronikus média
1.4.4 A negyedleges vagy digitális média
1.5 A média funkciói
1.6 A médiafogyasztás típusai
1.7 A média törvényi keretei Magyarországon
1.7.1 Mi a különbség a sajtótörvény és a médiatörvény között?
1.7.2 Mire vonatkozik a sajtótörvény, illetve a médiatörvény?

II. Ismeretek a sajtóról (Zöldi László)
2. A nyomtatott sajtó
2.1 Mi a sajtó?
2.1.1 A sajtó ismérvei
2.1.2 Hogyan lett a hírlevélből újság?
2.1.3 A sajtó mint vállalkozás
2.1.4. A sajtó funkciói
2.1.5 A sajtó megbízhatósága
2.2 A helyi sajtó
2.2.1 A helyi lap meghatározása
2.2.2 Hogyan lett helyi az újság?
2.2.3 A helyi napilapok
2.2.4 A helyi hetilapok
2.2.5 A tágabb időközönként megjelenő helyi lapok
2.2.6 Hány helyi lap van Magyarországon?
2.2.7 A helyi lap típusai
2.2.7.1 Az önkormányzati tulajdonban lévő helyi lap
2.2.7.2 Az alternatív helyi lap
2.2.7.3 A kereskedelmi alapon működő helyi lap
2.2.7.4 A kistérségi lap
2.3 A glokális sajtó
2.3.1 Mi a glokális?
2.3.2 Mi a glokalitás?
2.3.3 Mi tekinthető glokális újságnak?
2.3.4 A glokális sajtó magánosítása
2.3.5 A vidéki sajtóprivatizáció előnye és hátránya
2.3.6 Miben különbözik a glokális sajtó az országostól?
2.3.7 Vélemény- és hírújságírás a glokális sajtóban
2.3.8 Hogyan érvényesülnek lokálisan a glokális szempontok?
2.3.9 A nyomdakoncentráció következményei a glokális sajtóban
2.4 Távlatok a sajtó előtt
2.4.1 Az alternatív napilapok és a jumbó-terjesztés
2.4.2 Az alternatív napilap és a kistérségi szemlélet
2.4.3 A mutációs rendszer megyei keretekben
2.4.4 A regionális sajtó mint lehetőség
2.5 Az országos sajtó
2.5.1 Mi az országos lap?
2.5.2 A közéleti országos lap
2.5.3 Esettanulmány az országos lapok piacáról
2.5.4 Az országos bulvársajtó
2.5.4.1 A szórakoztató bulvárlap
2.5.4.2 A hír-bulvárlap
2.5.5 A kompakt kísérlet
2.5.5.1 Miért szűnt meg a Budapesti Reggel?
2.5.5.2 Bulváros módszerekkel a bulvárszemlélet ellen?
2.6 A digitális sajtó
2.6.1 Mi az e-journal?
2.6.2 Mi az online újság?
2.6.3 Internet a sajtóban
2.6.3.1 Hogyan lesz az intranetből internet?
2.6.3.2 A sajtóbeli internet előfeltételei
2.6.4 A nyomtatott sajtó online-változata
2.6.4.1 A pécsi kísérlet
2.6.4.2 A debreceni kísérlet
2.6.5 A nyomtatott sajtó digitális változata
2.6.5.1 A digitális változat kísérleti terepe
2.6.5.2 Mire használható még a digitális változat?
2.6.6 Mi lesz a nyomtatott sajtóval az internet korában?
2.7 Olvasásra nevelési kísérletek
2.7.1 A napilap-piac jellemzői
2.7.2 Újságolvasási szokások
2.7.3 Olvasásra nevelési kísérletek külföldön
2.7.3.1 Olvasásra nevelés az Egyesült Államokban
2.7.3.2 Olvasásra nevelés német nyelvterületen
2.7.4 Olvasásra nevelési kísérletek Magyarországon
2.7.4.1 A SÉTA olvasásra nevelési kísérlet
2.7.4.2 A HÍD olvasásra nevelési kísérlet
2.7.4.3 A LADIK olvasásra nevelési kísérlet
2.7.5 Az olvasásra nevelési kísérletek összegzése

III. Ismeretek a rádióról (Pikó András)
3. A rádió
3.1 Mi van a rádióval?
3.1.1 Van-e jövője a rádiónak?
3.1.2 Hány rádió van Magyarországon?
3.1.3 Rádióhallgatási szokások
3.1.3.1 A rádió mint társpótlék
3.1.3.2 Lehet-e a metróban rádiózni?
3.1.3.3 Rádió a bevásárlóközpontban
3.1.4 Kinek szól a rádió?
3.1.4.1 A célközönség meghatározása
3.1.4.2 A hallgatóság mérése
3.1.5 Kik hallgatnak rádiót?
3.1.5.1 A kereskedelmi rádiók célcsoportjai
3.1.5.2 Napszakok a médiafogyasztásban
3.1.5.3 Miért hallgatnak közszolgálati rádiót?
3.1.5.4 A hallgatót megszerezni vagy megtartani könyebb?
3.1.6 Hol hallhatók a rádiók?
3.1.6.1 Hogyan jut el a rádióműsor a hallgatók fülébe
3.1.6.2 A rádiók vételkörzete
3.2 A rádiók típusai
3.2.1 Mit jelent a jeltő nélküli műsorszolgáltatás?
3.2.2 A rádiók tartalmi sajátosságai
3.2.2.1 A közszolgálati rádió
3.2.2.2 A közműsor-szolgáltató rádió
3.2.2.3 A kereskedelmi rádió
3.2.2.4 A nem nyereségérdekelt rádió
3.3 A rádiós frekvenciagazdálkodás
3.3.1 Jogi szabályozás
3.3.2 A frekvencia természete
3.3.2.1 Miért kell díjat fizetni?
3.3.2.2 Állami frekvenciagazdálkodás
3.3.2.3 Az országos sugárzású kereskedelmi rádiók frekvenciapályázata
3.3.2.4 A döntés
3.3.2.5 A rádiós frekvenciapályázat tanulságai
3.3.2.6 A rádiók részesedése a reklámtortából
3.4 A rádiók átváltozása
3.4.1 Hogyan lehet frekvenciát keresni?
3.4.2 A Kaméleon-akció
3.4.3 Ugyanaz a rádió - másként
3.4.4 Az arculatváltás ára
3.4.5 A rádiózás gazdasági feltételei
3.4.5.1 Az állandó költségek
3.4.5.2 A jogdíj mint költség
3.4.5.3 A hírszerkesztő mint költségtényező
3.4.5.4 A dj mint költségtényező
3.5 A rádiózás fejlődése a rendszerváltás óta
3.5.1 A rádiós party
3.5.2 A rendszerváltás korai évei: vetélytárs nélkül a Magyar Rádió
3.5.2.1 Csúcsműsorok a Magyar Rádióban
3.5.2.2 A nonprofit rádió mint a rádiózás megújítója
3.5.3 Mi lesz a Magyar Rádióval?
3.5.4 Tánczenei koktél a huszonegyedik században
3.5.5 A fővárosi rádiók
3.5.5.1 Átmeneti rádiók
3.5.5.2 Az Infó és a Klubrádió vetélkedése az igényesebb halgatókért
3.6 A helyi hangerő
3.6.1 A helyi nyilvánosság piaca
3.6.2 Miért telített a helyi rádiós piac?
3.6.3 A jövő útja: a hálózatosodás
3.6.4 Harc a hirdetési felületért
3.6.5 Összegzés

IV. Ismeretek a televízióról (Wisinger István)
4. A televízió
4.1 Én és a televízió
4.1.1 A televízió mint háztartási gép
4.1.2 A televízió mint társadalmi jelenség
4.1.3 A televízió mint szellemi hűtőszekrény
4.1.4 A televíziós kép és hang mint magántulajdon
4.1.5 A televízió mint üzenet
4.2 A televízió és a társadalom
4.2.1 A képes rádió
4.2.2 A rádió és a televízió közös gyökerei
4.2.2.1 Az európai rendszer
4.2.2.2 Az amerikai rendszer
4.2.3 A közszolgálati televíziózás hőskora
4.2.3.1 A reklám nélküli BBC
4.2.3.2 Harc az elsőségért
4.2.4 A kereskedelmi televíziózás hőskora
4.2.4.1 A kereskedelmi televíziózás eszköztára
4.2.4.2 A politika közbeszól
4.2.5 A televíziózás aranykora
4.2.5.1 A második típusú hálózat Európában
4.2.5.2 A második csatorna Angliában
4.2.5.3 Kísérletek a kontinentális Európában
4.2.5.4 A két modell keveredése
4.3 A magyar televíziózás a rendszerváltásig
4.3.1 Kísérletektől a nyilvános műsorig
4.3.1.1 A Magyar Televízió születésnapja: 1957. május 1.
4.3.1.2 Hogyan lett önálló a Magyar Televízió?
4.3.2 Televíziós rendszerek és intézmények
4.3.2.1 A regionális televíziózás kezdetei
4.3.2.2 A szolgáltató televízió
4.3.3 Önálló törekvések a Magyar Televízióban
4.3.3.1 A Magyar Televízió átalakulása
4.3.3.2 Az első magántelevízió Magyarországon
4.4 A magyar televíziózás a rendszerváltás után
4.4.1 Médiaháború a közszolgálati csatornákért
4.4.2 A Duna Televízió megszervezése
4.4.3 A médiatörvény következményei a televíziózásban
4.4.4 A vegyes rendszer
4.4.4.1 Országos vételkörzet
4.4.4.2 Helyi és regionális vételkörzet
4.4.5 Ki fizeti a televíziózást Magyarországon?
4.5 A személyiség szerepe a televíziózásban
4.5.1 A képernyős személyiség társadalmi szerephelyzete
4.5.2 A képernyős személyiség alakváltozásai
4.5.3 A sztárrendszer kialakulása
4.5.4 Hogyan „csinálják” a televíziós személyiséget?
4.5.5 A hiteles tévészemélyiség meghatározása
4.5.6 Magyar tévészemélyiségek
4.6 A globális falu médiapiaca
4.6.1 A száguldó riportertől a száguldó információig
4.6.2 A televízió mint elektronikus svédasztal
4.6.3 A hírportál és a televízió
4.6.4 Internet a televíziós képernyőn
4.6.5 A jövő esélyei és lehetőségei
4.6.6 Mennyit ér a képes információ?

Felhasznált irodalom

Nincs még vélemény!



Jelentkezzen be az oldalra, és írja meg véleményét!


Pikó András

Pikó András rádiós újságíró, a Klub Rádió munkatársa.

Wisinger István

Wisinger István televíziós újságíró,az MTV főmunkatársa és a MÚOSZ elnöke volt. Jelenleg docens a Kodolányi Főiskolán

Zöldi László

Zöldi László újságíró, médiatörténész, az Élet és Irodalom, majd a Népszabadság főszerkesztőhelyettese volt. Médiatörténetet és -ismeretet tanít több felsőoktatási intézményben.

Keresés
ÚJDONSÁGOK
Dialóg Life


Könyvesboltjaink

Dialóg Eötvös és

HVG-ORAC Könyvesbolt

1053 Budapest, Károlyi u. 17.
Telefon: 06-1-269-95-33
E-mail: nemeth.istvan@dialogcampus.hu
Nyitvatartás: hétfőtől péntekig: 10.00–18.00-ig

 

Dialóg Kaptár Könyvesbolt

7622 Pécs, Universitas u. 2/a
(a Tudásközpont mélyföldszintjén)
Telefon: 06-72-501-630
E-mail: kaptar@dialogcampus.hu
Nyitvatartás: hétfőtől péntekig: 9.00–12.00-ig és 12.30–17.30-ig





Hírlevél

Online
ügyfélszolgálat