Ismertető
Tartalom
Vélemények
A szerzőről

Hollán Miklós, Kis Norbert

Büntetőjog I. - Általános rész - Alapismeretek a közigazgatási szakemberképzés számára (2. átdolgozott kiadás)

Megjelenés2013-00-00
Méret: B5
Terjedelem366
Kötéskartonált
ISBN9786155376177
Jelenleg rendelhető.

Ár: 5 480 Ft

Internetes ár: 4 384 Ft

Megrendelés

 
Nyomtatott formában
4 384 Ft

db

A tankönyv a büntetőjog általános részének anyagát a közszolgálati szakemberképzés igényei szerint válogatva és rendszerezve magyarázza. Első része egy tankönyvsorozatnak, amelynek soron következő (tervezett) kötetei felölelik az egyes bűncselekmények, a büntető eljárás, a szabálysértések, valamint a közigazgatási-bírságok szabályozását. A tankönyv elsősorban a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának jelenlegi, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem eljövendő hallgatói számára készült. Reméljük azonban, hogy újszerű megközelítése felkelti a gyakorlati jogalkalmazók, illetve a büntetőjogot tudományos igénnyel művelők érdeklődését is.

1. Alapvetés 19

1.1. Az anyagi büntetőjog fogalma, elhatárolása, felosztása és tudománya 19

1.1.1. Az anyagi büntetőjog fogalma 19

1.1.2. Az anyagi büntetőjog elhatárolása 20

1.1.2.1. Az anyagi büntetőjog és erkölcs 20

1.1.2.2. Az anyagi büntetőjog és más jogágak 20

1.1.2.2.1. A büntetőeljárási jog 20

1.1.2.2.2. A büntetés-végrehajtási jog 21

1.1.2.2.3. Az anyagi szabálysértési jog 21

1.1.2.2.4. Az alkotmányjog 22

1.1.2.2.5. A közigazgatási jog 22

1.1.3. A büntetőjog felosztása 23

1.1.3.1. Általános, illetve különös rész 23

1.1.3.2. A büntetőjogi felelősségre, illetve a büntetőjogi szankciókra
vonatkozó szabályok 24

1.1.4. A büntetőjog tudománya (és más bűnügyi tudományok) 24

1.2. A büntetőjog alapelvei 25

1.2.1. A nullum crimen / nulla poena sine lege 26

1.2.1.1. A határozatlan büntetőtörvény tilalma 27

1.2.1.2. Az elkövetőre kedvezőtlen szokásjog tilalma 28

1.2.1.3. Az elkövetőre kedvezőtlen analógia tilalma 28

1.2.1.4. Az elkövetőre kedvezőtlenebb büntetőtörvény visszaható
hatályának tilalma 29

1.2.2. A cselekményen alapuló büntetőjogi felelősség elve 30

1.2.3. A bűnösség elve 30

1.2.4. A büntetőjogi beavatkozás célszerűsége, szükségessége és arányossága 31

1.2.5. A kétszeres értékelés (elvonás) tilalma (az anyagi büntetőjogban) 32

1.3. Az anyagi büntetőjog forrásai és elhatárolásuk 33

1.3.1. A büntetőjog forrásai 33

1.3.1.1. A törvény 33

1.3.1.2. Törvényerejű rendeletet 33

1.3.1.3. Kormányrendelet és alsóbb szintű jogszabály
(a felelősség kizárására) 34

1.3.1.4. Szokásjog (csak felelősség kizárására és csak törvény hiányában) 34

1.3.1.5. Az Alkotmánybíróság büntetőtörvényt megsemmisítő határozatai 34

1.3.1.6. A háborús és emberiség elleni bűncselekményekre vonatkozó
nemzetközi jogi normák 35

1.3.2. A büntetőjog forrásának nem minősülő jogi aktusok 35

1.3.2.1. A büntetőjogi tényállás keretét kitöltő norma 36

1.3.2.2. A büntetőtörvényt értelmező (akár kötelező) bírósági állásfoglalások, alkotmánybírósági határozatok 36

1.3.2.3. Az Alkotmány, alkotmánybírósági határozat vagy nemzetközi egyezmények jogalkotási kötelezettséget előíró rendelkezései 36

1.3.2.4. Az Alkotmányban és nemzetközi egyezményben szereplő
alapvető jogok 36

1.4. A büntetőtörvény 37

1.4.1. A büntetőtörvények fajtái 37

1.4.2. A büntetőtörvény létrejötte 38

1.4.3. A büntetőtörvények hatálya (alkalmazhatósága) 39

1.4.3.1. A büntetőtörvények időbeli hatálya 39

1.4.3.1.1. A büntetőtörvények hatálybalépése és hatályvesztése 39

1.4.3.1.2. A különböző időpontokban hatályos jogszabályok alkalmazhatósága (Btk. 2. §) 40

1.4.3.2. A büntetőtörvény területi és személyi hatálya 42

1.5. Büntetőtörvény és az Alkotmány 44

1.5.1. A büntetőtörvény megalkotására vonatkozó kötelezettség
az Alkotmányban 44

1.5.2. Az alkotmányellenes büntetőtörvény megsemmisítése 45

1.5.2.1. A megsemmisítés esetkörei 45

1.5.2.1.1. A jogbiztonságból levezethető követelmények megsértése 46

1.5.2.1.2. Alapjog tiltott (mértékű) korlátozása 47

1.5.2.1.3. Diszkrimináció tilalma 49

1.5.2.2. A megsemmisítés tárgya és joghatása 51

1.5.3. Az Alkotmánybíróság által meghatározott alkotmányos követelmények 52

1.6. Büntetőtörvény és nemzetközi egyezmények 53

1.6.1. A nemzetközi egyezményből eredő (vállalt) jogalkotási kötelezettségek 53

1.6.2. A nemzetközi egyezményből eredő jogalkotási kötelezettség teljesítésének elmulasztása 54

1.6.3. A büntetőtörvény megsemmisítése nemzetközi (emberi jogi)
egyezményekbe ütközés miatt 54

1.6.4. A büntetőtörvény alkalmazhatóságának kizártsága nemzetközi
emberi jogi szerv határozata nyomán 54

1.7. A büntetőtörvény értelmezése 55

1.7.1. Az értelmezés módszerei 55

1.7.1.1. A nyelvtani értelmezés 56

1.7.1.2. Logikai értelmezés 57

1.7.1.3. A rendszertani értelmezés 59

1.7.1.4. A történeti értelmezés 60

1.7.1.5. A teleologikus értelmezés 62

1.7.1.6. Nemzetközi büntetőjogi instrumentummal harmonikus értelmezés 63

1.7.1.7. Az alkotmánnyal vagy nemzetközi emberi jogi egyezménnyel
harmonikus interpretáció 64

1.7.2. Az értelmezés alanyai 65

1.7.2.1. A jogalkalmazó 65

1.7.2.2. A jogtudomány képviselője 65

1.7.2.3. A jogalkotói „értelmezés" 66

1.7.3. A jogértelmezés egységesítése és annak eszközei 66

1.7.3.1. A büntetőtörvényt értelmező bírósági instrumentumok 67

1.7.3.2. A büntetőtörvényt értelmező bírósági instrumentumok hatálya 68

1.7.3.3. A büntetőtörvényt értelmező bírósági instrumentumok
megsemmisítése 69

2. A büntetőjogi felelősség 71

2.1. Alapfogalmak és elhatárolások 71

2.2. A bűncselekmény fogalma és súly szerinti fokozatai 72

2.2.1. A bűncselekmény fogalma 72

2.2.2. A bűncselekmény súly szerinti fokozatai: bűntett és vétség 74

2.3. A cselekmény 74

2.4. A cselekmény tényállásszerűsége (a büntetőtörvényi tényállások) 75

2.4.1. Általános kérdések 75

2.4.1.1. A törvényi tényállások 75

2.4.1.1.1. A törvényi tényállás fogalma 75

2.4.1.1.2. A törvényi tényállás funkciója 76

2.4.1.1.3. A törvényi tényállás és jogi tárgy 77

2.4.1.1.4. A törvényi tényállás és magatartási norma 79

2.4.1.1.5. Alapeset és minősített (privilegizált) eset 80

2.4.1.1.6. Tisztán büntetőjogi tényállás és kerettényállás 80

2.4.1.2. A tényállás-elemek 81

2.4.1.2.1. A tényállás elemeinek meghatározása 81

2.4.1.2.2. A tényállási elemek viszonya 82

2.4.1.2.3. Objektív és szubjektív elemek 83

2.4.1.3. A tényállási elemek típusai 84

2.4.2. Az objektív tényállási elemek (főbb típusai) 85

2.4.2.1. Az elkövetési magatartás 85

2.4.2.2. Az elkövetési tárgy 88

2.4.2.3. A passzív alany 88

2.4.2.4. Az eredmény 90

2.4.2.5. Az okozati összefüggés, az objektív beszámítás,
illetve az eredményelhárítási lehetőség 90

2.4.2.6. Az elkövetés helye 94

2.4.2.7. Az elkövetés ideje 94

2.4.2.8. Az elkövetés módja 94

2.4.2.9. Az elkövetés eszköze 94

2.4.2.10. A tettes személyes kvalifikáltsága 94

2.4.3. A szubjektív tényállási elemek (főbb típusai) 95

2.4.3.1. A szándékosság 95

2.4.3.2. A gondatlanság 101

2.4.3.3. A célzat 104

2.4.3.4. A motívum 105

2.5. A cselekmény jogellenessége és az azt kizáró okok 105

2.5.1. A jogos védelem 108

2.5.1.1. A jogos védelem hagyományos esete 108

2.5.1.2. A megelőző jogos védelem 112

2.5.2. A végszükség 112

2.5.3. A törvényen alapuló jogosultság, illetve kötelezettség 115

2.5.4. A sértett beleegyezése 116

2.5.5. A fegyelmezési jog 117

2.6. A cselekmény bűnössége és az azt kizáró okok 119

2.6.1. A gyermekkor 120

2.6.2. A kóros elmeállapot 121

2.6.2.1. A kóros elmeállapot fogalma 121

2.6.2.2. A beszámítási képesség kizárása 122

2.6.2.3. Az önhibájából eredő ittas vagy bódult állapot 122

2.6.3. Az kényszer és fenyegetés 124

2.6.4. A jogellenesség hiányában való tévedés 125

2.6.4.1. A jogellenesség hiányában való tévedés általános szabálya
[Btk. 27. § (2) bek.] 125

2.6.4.2. A jogellenesség hiányában való tévedés speciális esetei 127

2.6.4.2.1. Az elhárító cselekmény szükségességében vagy arányosságában való tévedés [Btk. 29. § (2) bek.] 128

2.6.4.2.2. A mentési (menekülési) cselekmény arányosságában való tévedés [Btk. 30. § (2) bek.] 128

2.6.5. Az elvárhatóságot kizáró okok 129

2.7. A bűncselekmény büntethetőségének (ún. másodlagos) feltételei 130

2.7.1. Magánindítvány 131

2.7.2. Kívánat 133

2.8. Másodlagos büntethetőségi akadályok (a büntethetőségét megszüntető okok) 133

2.8.1. Az elkövető halála 134

2.8.2. A büntethetőséget megszüntető elévülés 134

2.8.3. Az eljárási kegyelem 137

2.8.4. A tevékeny megbánás 138

2.8.5. A törvényben meghatározott egyéb okok 139

2.9. Stádiumok 139

2.9.1. A stádiumok általános kérdései 139

2.9.2. A befejezett bűncselekmény 140

2.9.2.1. A befejezett bűncselekmény fogalma 140

2.9.2.2. A befejezett bűncselekménnyé nyilvánított előkészület és kísérlet 141

2.9.2.3. A befejezett, de be nem végzett bűncselekmény 142

2.9.3. A kísérlet 142

2.9.3.1. A kísérlet büntetendőségének alapja 142

2.9.3.2. A kísérlet fogalma 143

2.9.3.3. A kísérlet kizártsága 144

2.9.3.4. Az alkalmatlan kísérlet 145

2.9.3.5. A kísérlet fajai 146

2.9.3.6. A kísérlet büntethetőségének megszűnése 146

2.9.4. Az előkészület 147

2.9.4.1. Az előkészület büntetni rendelése 147

2.9.4.2. Az előkészület fogalma 148

2.9.4.3. Az előkészület büntethetőségének megszűnése 148

2.10. Elkövetők 149

2.10.1. Az elkövetői alakzatokról általában 149

2.10.2. A tettesség 151

2.10.2.1. Az önálló tettes 151

2.10.2.2. A közvetett tettes 152

2.10.2.3. A társtettesség 154

2.10.3. A részesség 155

2.10.3.1. Általános szabályok 155

2.10.3.2. A felbujtás 156

2.10.3.3. A bűnsegély 156

2.10.4. Az elkövetők együttműködésének nevesített esetei 157

2.10.4.1. Csoportos elkövetés 157

2.10.4.2. Bűnszövetségben elkövetés 157

2.10.4.3. Bűnszervezetben elkövetés 158

2.11. Egység és halmazat 159

2.11.1. Alapvetés 159

2.11.2. Az egység 160

2.11.2.1. A természetes egység 160

2.11.2.1.1. Az elkövetési magatartás megfogalmazásából eredően 160

2.11.2.1.2. A sértettek számára tekintettel 160

2.11.2.1.3. Az eredményre tekintettel 160

2.11.2.1.4. Több cselekmény szoros tér és időbeli kapcsolata alapján 161

2.11.2.2. Törvényi egység 161

2.11.2.2.1. A folytatólagos egység 161

2.11.2.2.2. Az összetett bűncselekmény 162

2.11.2.2.3. Az összefoglalt bűncselekmény 163

2.11.2.2.4. Több sértett esetén is 163

2.11.3. Halmazat 163

2.11.3.1. Az egynemű alaki halmazat 164

2.11.3.2. Különnemű alaki halmazat 165

2.11.3.3. Az egynemű anyagi halmazat 165

2.11.3.4. A különnemű anyagi halmazat 166

2.11.4. Látszólagos halmazat 166

2.11.4.1. Látszólagos alaki halmazat 167

2.11.4.1.1. A specialitás 167

2.11.4.1.2. A konszumpció 167

2.11.4.1.3. A szubszidiaritás 168

2.11.4.2. Látszólagos anyagi halmazat 168

2.11.4.2.1. A szükségszerű eszközcselekmény 168

2.11.4.2.2. A beolvadás 169

2.11.4.2.3. Az önállótlan részcselekmény 170

2.11.4.2.4. A sérelmet nem fokozó utócselekmény 170

2.11.4.2.5. Az önfeljelentéssel egyenértékű utócselekmény 170

3. A büntetőjogi Szankciók 173

3.1. Alapvetés 173

3.1.1. A büntetőjogi szankció fogalma 173

3.1.2. A büntetőjogi szankció fajai 174

3.1.3. A szankciók meghatározása 174

3.2. A büntetések 176

3.2.1. A büntetés fogalma, célja, fajai, kombinálhatósága 176

3.2.1.1. A büntetés fogalma 176

3.2.1.2. A büntetés célja 176

3.2.1.2.1. A büntetés céljára vonatkozó elméletek 176

3.2.1.2.2. A büntetés célja a Btk.-ban 179

3.2.1.3. Büntetések és mellékbüntetések 179

3.2.1.4. A büntetések kombinálhatósága 180

3.2.1.4.1. A szorosabb értelemben vett büntetéseknél 180

3.2.1.4.2. A mellékbüntetéseknél 181

3.2.2. Az egyes büntetések joghátrányai, alkalmazási feltételei, tartama 181

3.2.2.1. A szabadságvesztés 183

3.2.2.1.1. Joghátránya 183

3.2.2.1.2. Alkalmazási feltételei 183

3.2.2.1.3. Tartama 183

3.2.2.2. A közérdekű munka 185

3.2.2.2.1. Joghátránya 185

3.2.2.2.2. Alkalmazási feltételei 185

3.2.2.2.3. Tartama 185

3.2.2.3. A pénzbüntetés 185

3.2.2.3.1. Joghátránya 185

3.2.2.3.2. Alkalmazási feltételei 186

3.2.2.3.3. Tartama 186

3.2.2.4. A foglalkozástól eltiltás 186

3.2.2.4.1. Joghátránya 186

3.2.2.4.2. Alkalmazási feltételei 186

3.2.2.4.3. Tartama 187

3.2.2.5. A járművezetéstől eltiltás 187

3.2.2.5.1. Joghátránya 187

3.2.2.5.2. Alkalmazási feltételei 187

3.2.2.5.3. Tartama 189

3.2.2.6. A kiutasítás 190

3.2.2.6.1. Joghátránya 190

3.2.2.6.2. Alkalmazási feltételei 190

3.2.2.6.3. Tartama 190

3.2.2.7. A közügyektől eltiltás 191

3.2.2.7.1. Joghátránya 191

3.2.2.7.2. Alkalmazási feltételei 191

3.2.2.7.3. Tartama 191

3.2.2.8. A kitiltás 192

3.2.2.8.1. Joghátránya 192

3.2.2.8.2. Alkalmazási feltételei 192

3.2.2.8.3. Tartama 192

3.2.3. A büntetési tételt módosító rendelkezések 192

3.2.3.1. Büntetési tétel halmazati büntetésnél 193

3.2.3.2. Büntetési tétel különös és többszörös visszaesőknél 196

3.2.3.3. Büntetési tétel erőszakos többszörös visszaesőknél 197

3.2.3.4. Büntetési tétel bűnszervezetben történő elkövetésnél 197

3.2.3.5. Büntetési tétel tárgyalásról lemondás esetén 198

3.2.4. A büntetés kiszabása 199

3.2.4.1. A törvényben meghatározott keretek szerepe a büntetés kiszabásánál 200

3.2.4.2. A büntetési cél szerepe a büntetés kiszabásánál 200

3.2.4.3. A súlyosító és enyhítő körülmények 201

3.2.4.4. A súlyosító és enyhítő körülmények értékelésének elvei 210

3.2.4.5. Az egyes büntetések kiszabása 211

3.2.4.5.1. A vagylagos szankciók közötti döntés 211

3.2.4.5.2. Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása 212

3.2.4.5.3. Határozott ideig tartó szabadságvesztésnél 213

3.2.4.5.4. Foglalkozástól eltiltás kiszabása 214

3.2.4.5.5. A pénzbüntetés kiszabása 214

3.2.4.5.6. Járművezetéstől eltiltás 215

3.2.4.6. A büntetés enyhítése 218

3.2.4.7. Büntetések kumulatív kiszabása 220

3.2.4.8. Büntetéskiszabás tárgyalásról lemondás esetén 220

3.2.5. A büntetés kiszabásának mellőzése 220

3.2.6. Az ítélőbíróság rendelkezései a kiszabott szankció
végrehajtási kérdéseiről 221

3.2.6.1. A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése 221

3.2.6.2. Döntés a szabadságvesztés végrehajtási fokozatáról 223

3.2.6.3. Az előzetes fogvatartás beszámítása szabadságvesztésbe 224

3.2.6.4. Feltételes szabadságra bocsátás lehetősége a határozott tartamú szabadságvesztés felének letöltése után 225

3.2.6.5. Részletfizetés pénzbüntetésnél 225

3.2.6.6. Az előzetes mentesítés 225

3.3. Az intézkedések 226

3.3.1. Az intézkedések általános kérdései 226

3.3.1.1. Az intézkedések eredete 226

3.3.1.2. Az intézkedések speciális vonásai a büntetés fogalmához képest 226

3.3.1.3. Az intézkedések alkalmazhatósága büntetés helyett vagy mellett 227

3.3.2. Az egyes intézkedések célja, alkalmazási feltételei, mértéke (tartama), alkalmazása 228

3.3.2.1. A megrovás 228

3.3.2.2. A próbára bocsátás 230

3.3.2.3. A kényszergyógykezelés 233

3.3.2.4. Az elkobzás 235

3.3.2.5. Vagyonelkobzás 239

3.3.2.6. A pártfogó felügyelet 246

3.3.2.7. A jogi személy elleni intézkedések 250

3.3.2.7.1. A jogi személy megszüntetése 251

3.3.2.7.2. A jogi személy tevékenységének korlátozása 251

3.3.2.7.3. A pénzbírság 252

4. Eltérő szabályok Fiatalkorúak és katonák esetén 253

4.1. Eltérő szabályok fiatalkorúak esetén 253

4.1.1. A fiatalkorú fogalma 253

4.1.2. A büntetőjogi felelősségre vonatkozó külön rendelkezések 254

4.1.2.1. A tevékeny megbánás 254

4.1.2.2. Az elévülési idő 254

4.1.3. A büntetőjogi szankciókra vonatkozó külön rendelkezések 254

4.1.3.1. Általános rendelkezések 254

4.1.3.2. A büntetések 255

4.1.3.2.1. A büntetés törvényi célja 255

4.1.3.2.2. A büntetések 255

4.1.3.2.3. Az egyes büntetések alkalmazhatóságának
és tartamának külön szabályai 256

4.1.3.2.4. A szabadságvesztés büntetési tételének változásai
fiatalkorúak esetén 256

4.1.3.2.5. A büntetés kiszabása (enyhítő és súlyosító körülmények) 257

4.1.3.2.6. A büntetés enyhítése 257

4.1.3.2.7. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának
meghatározása 258

4.1.3.2.8. A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése 258

4.1.3.3. Az intézkedések 258

4.1.3.3.1. Az intézkedés célja 259

4.1.3.3.2. A próbára bocsátásra vonatkozó külön rendelkezések 259

4.1.3.3.3. A javítóintézeti nevelés 259

4.1.3.3.4. A pártfogó felügyeletre vonatkozó külön rendelkezések 260

4.1.3.3.5. Az előzetes fogvatartás beszámítása a javítóintézeti
nevelésbe 260

4.2. Eltérő szabályok katonák esetén 260

4.2.1. A katona fogalma 260

4.2.2. Eltérő szabályok a büntetőjogi felelősség tekintetében 261

4.2.2.1. A büntethetőséget kizáró ok: a parancs jogellenességében való
tévedés [123. § (1) bek.] 261

4.2.2.2. A büntethetőséget megszüntető ok 261

4.2.2.3. Az elkövetők 261

4.2.3. Eltérő szabályok a büntetőjogi szankciók tekintetében 262

4.2.3.1. A közérdekű munka tekintetében 262

4.2.3.2. A katonai büntetések 262

4.2.3.2.1. A lefokozás 262

4.2.3.2.2. A szolgálati viszony megszüntetése 262

4.2.3.3. A katonai mellékbüntetések 262

4.2.3.3.1. Rendfokozatban visszavetés 263

4.2.3.3.2. A várakozási idő meghosszabbítása 263

4.2.3.4. A büntetés kiszabása: enyhítő és súlyosító körülmények 263

4.2.3.5. Az ítélőbíróság rendelkezése 263

4.2.3.5.1. A katonai fogda 263

4.2.3.5.2. Az előzetes mentesítésről 264

Ajánlott irodalom 265

Tankönyvek 265

Kommentárok (Kézikönyvek) 265

Monográfiák 266

Tárgymutató 267

 

Nincs még vélemény!



Jelentkezzen be az oldalra, és írja meg véleményét!


Hollán Miklós

Hollán Miklós a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Büntetőjogi Tanszékének egyetemi docense,  korábban a Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi karának oktatója, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Doktori disszertációját „A büntetőjog-ellenes cselekményből eredő vagyon elkobzása” címmel 2006-ban védte meg a Szegedi Tudományegyetemen. Kutatási témái közé tartozik a korrupció, az emberkereskedelem, illetve a büntetőjogi garanciák kérdésköre is. Eddig több mint száz tudományos közleményt publikált hazánkban és külföldön.

Kis Norbert

Kis Norbert jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes, a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Karának főiskolai tanára (1995–2011), a Jogtudományi Tanszék vezetője (2006–2010), a Kar általános dékán-helyettese (2002–2006), az Egyetem nemzetközi rektor-helyettese (2006–2010). Az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának vendégoktatója és a Széchenyi István Egyetem Bűnügyi tudományok tanszékének egyetemi docense (2003–2009). A Nemzeti Közigazgatási Intézet főigazgatója, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásáért felelős miniszteri biztos. A Magyar Közigazgatás című tudományos szaklap főszerkesztője.

Kapcsolódó termékek

Szociális jog - JOG-ÁSZ kártya

Szerző: Molnár Margit

Internetes ár 2 784 Ft

db

Részletek

Társasági jog

Szerző: Nochta Tibor

Internetes ár 4 544 Ft

db

Részletek

Autentikus jogelmélet

Szerző: Pokol Béla

Internetes ár 3 488 Ft

db

Részletek

A járási rendszer kialakítása

Szerző: Bordás Mária

Internetes ár 1 584 Ft

db

Részletek

Európai gazdasági és politikai föderalizmus

Szerző: Marján Attila

Internetes ár 2 944 Ft

db

Részletek

Büntetőjog II. - Az anyagi büntetőjog különös része

Szerző: Kis Norbert, Hollán Miklós

Internetes ár 3 984 Ft

db

Részletek

Jog- és állambölcselet

Szerző: Visegrády Antal

Internetes ár 4 784 Ft

db

Részletek

Az Európai Unió közjogi alapjai I.

Szerző: Szalayné Sándor Erzsébet

Internetes ár 4 384 Ft

db

Részletek
Keresés
ÚJDONSÁGOK
Dialóg Life


Könyvesboltjaink

Dialóg Eötvös és

HVG-ORAC Könyvesbolt

1053 Budapest, Károlyi u. 17.
Telefon: 06-1-269-95-33
E-mail: nemeth.istvan@dialogcampus.hu
Nyitvatartás: hétfőtől péntekig: 10.00–18.00-ig

 

Dialóg Kaptár Könyvesbolt

7622 Pécs, Universitas u. 2/a
(a Tudásközpont mélyföldszintjén)
Telefon: 06-72-501-630
E-mail: kaptar@dialogcampus.hu
Nyitvatartás: hétfőtől péntekig: 9.00–12.00-ig és 12.30–17.30-ig





Hírlevél

Online
ügyfélszolgálat